Translate

2016. december 18., vasárnap

Botanikai értékek a Budai-hegységben

Összegyűjtöttem egy csokornyit a Budapesten és környékén fellelhető dolomit sziklagyepek, lejtősztyepprétek, tölgyesek fokozottan védett, védett és nem védett, mégis impozáns növényfajaiból.
Természetvédelmi értéküket reliktum vagy endemikus jellegük indokolja. Itt a flóra töredéke szerepel csupán, mégis biztatok mindenkit, hogy húzzon bakancsot és keresse fel ezeket a szépségeket.
Farkasölő sisakvirág (5 000 Ft)
Magyar szegfű (250 000 Ft)
Lumnitzer-szegfű (régen: Szent István-szegfű) (100 000 Ft)
Szibériai harangvirág
Szomorú estike
Sárga kövirózsa
Tavaszi hérics (5 000 Ft)
Leánykökörcsin (10 000 Ft)
Magyar gurgolya (100 000 Ft)
Magyar repcsény (5 000 Ft)
Harangláb
Henye boroszlán (50 000 Ft)
Tavaszi kankalin
Kékes borkóró (5 000 Ft)
Kövér daravirág (10 000 Ft)
Kikeleti hóvirág (Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj)


Apró nőszirom (5 000 Ft)
Borzas vértő (5 000 Ft)
Budai berkenye
Bíboros kosbor (10 000 Ft)
Ezüstaszott (keskenylevelű ezüstvirág, 5000 Ft)
Fekete kökörcsin (10 000 Ft)
Hegyi len
Homoki vértő (5 000 Ft)
Közönséges méreggyilok
Magyar méreggyilok (100 000 Ft)
Tarka nőszirom (5 000 Ft)
Galambvirág
Erdei szellőrózsa (5 000 Ft)
Tarka kosbor (10 000 Ft)
Szurokszegfű
Kétlevelű sarkvirág (5000 Ft)
Madárfészek békakonty (5 000 Ft)
Pilisi len (250 000 Ft)

2016. december 15., csütörtök

Kígyó vagy gyík?

Ha leírom az állat nevét, rögtön választ kapunk a címben feltett kérdésre. Sokak számára elcsépelt lehet az alábbi bejegyzés, én mégis fontosnak tartom e faj rövid bemutatását.
A hüllő magyar fajneve: lábatlan gyík, egyéb szinonimái: törékeny gyík, kuszma. A tudományos, latin neve Anguis fragilis, ahol a fragilis szó jelentése: törékeny. Ez az elnevezés onnan ered, hogy farka veszély esetén letörik (mint minden más gyíknak is), így az állat megmenekül támadójától.
Első pillantásra azt látjuk, hogy az állat teste megnyúlt, végtagjai hiányoznak. Ha alaposabban szemügyre vesszük alanyunkat, akkor kiderül, milyen tulajdonságok különböztetik meg a kígyóktól.
Testét sima, szorosan illeszkedő pikkelyek fedik.
A kuszma képes pislogni, míg a kígyók csak mereven bámulnak, mivel a szemhéjaik átlátszó hártyaként összenőttek.

A kuszma rejtőzködéshez tereptárgyakat (falevél, korhadt farönk, dús aljnövényzet) használ.

A kuszma látása nagyon gyenge, színvak is ráadásul, ezért tájékozódásához a nyelvét használja, miközben száját enyhén kinyitja. A kígyók is öltögetik nyelvüket, de szájuk ilyenkor zárva marad.
Az emberek hajlamosak kígyónak nézni ezt az ártalmatlan jószágot és félelemből vagy rossz indulatból képesek elpusztítani (annak ellenére, hogy a kígyófélék is védettek).
A lábatlan gyík Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Az eszmei érték kiterjed a faj bármely fejlődési stádiumában lévő példányára.

Ez a példány legalább 40 cm hosszúságú volt (Kis-Hárs-hegy)
A kuszma a reggeli időszakban és estefelé aktív, de eső után napközben is gyakrabban megpillanthatjuk. Hazánkban főleg a középhegységekben él. A Budai-hegységben a közönséges lábatlangyík fordul elő, míg a Duna túloldalán, a Börzsönyben (pl. a Malom-völgyben, vagy a sűrűn látogatott Királyrét környékén)  a kékpettyes lábatlangyík fordul elő.

Harcoló kékpettyes kuszmák (Királyrét)
Aki szeretne ennek a kedves állatnak a nyomába eredni, az október közepéig megteheti (ugyanis a telet hibernált állapotban átalussza). Tanulmányozásához ne fogjuk meg, ne emeljük el a búvóhelyeként szolgáló tereptárgyakat! Szegénynek így is elég sok ellensége van (rókák, sünök, madarak, siklók tápláléka). Inkább fényképezzük le, zavarás nélkül, azaz kapcsoljuk ki a vakut.

Akinek van kedve, akár be is kapcsolódhat a hazai hüllők monitorozásába, ezen a honlapon keresztül:
http://herpterkep.mme.hu/ 
Ajánlott irodalom:
Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői
Günter Diesener, Josef Reichholf: Kétéltűek és hüllők (Természetkalauz sorozat)

2016. december 13., kedd

Madarak a Virágos-nyeregben

Egyik kedvenc kirándulóhelyem a Hármashatár-hegy, Vihar-hegy, Tök-hegy ölelésében elnyúló Virágos-nyereg.  Nemcsak a táj szépsége, hanem ízeltlábú faunája és madárvilága is számos fotózási lehetőséget nyújt. Már több éve járok ki ide. A madarakat cserkelve próbálom meg lefotózni. A nyitott terep miatt nehéz elbújni, legfeljebb a magasra növő, sűrű kóróban settenkedem, lapítok és várok.

A sűrű növényzet sok madárnak kínál búvóhelyet.
Első meghatározó élményem még 2009 telére nyúlik vissza, amikor egy pocsolyához csonttollúak ereszkedtek le inni. Ebben az évben tömegesen érkeztek hozzánk északról, még a városba is bemerészkedtek, hogy tápláló bogyók után kutassanak. Sajnos a csonttollúak nem állandó madaraink, viszont 2012 decemberében újra megérkeztek hozzánk.
Minél több időt töltök a területen, annál több esély adódik újabb fajok fotózására. Így volt ez a cigánycsukkal, amelynek a hímje egy bokor tetejéről élénk tekintettel figyelt és időnként felröppent egy-egy rovar után. A földutat gyakran kísérik házi rozsdafarkúak, akik a lóistálló közelében mindig találnak egy-egy elpusztítandó legyet.
Házi rozsdafarkú tojó várja a rovarokat.

 Hasonló módon, a tövisszúró gébics is a sűrű bozótosból figyeli zsákmányállatát, azaz ízeltlábúakat, gyíkokat.

A tövisszúró gébics tojója barna színű, kevésbé feltűnő.

A terület állandó lakói a mezei verebek, amelyek jóval félénkebbek a házi verébnél. Hangjuk is kellemesebb, mélyebb és fémesebb csengésű. Egyszer a Gercsei Templom tetején két kis mezei veréb pihent, majd előbukkant egy másik albérlő is: egy fali gyík nézett körül kíváncsian, a tető biztonságos magasságából.
A mezei verebek otthonául a Gercsei templom szolgál.

Szinte mindig lármáznak a szarkák, és ami érdeklődésüket felkelti, hangos cserregéssel fogadják. Állandóan más madarak, főleg galambok, szajkók nyomába erednek, a táplálék reményében.
Nyár végén, kora ősszel a szajkók szorgalmasan megkezdték a tölgyfák makktermésének begyűjtését. Szabályos légi folyosót hoztak létre, amin keresztül fáradtságot nem kímélve hordták kitágult torokzacskójukban az eleséget. Biztos, ami biztos, egy makkot még a csőrükben szorítottak. A szajkók téli éléskamrát hoznak létre, a makkokat elrejtik, melyekből sokat meg is találnak. A sorsára hagyott makkokból pedig új fácska növekedik, így a tölgyerdők elsődleges ültetői a mátyásmadarak.
A szajkó torokzacskója megtelt tölgymakkal.

Kisebb csapatokban kóborolnak a tengelicek, melyekhez néha zöldikék is csatlakoznak.
 Gyakran vegyülnek a széncinegékkel a találó névvel ellátott tollas gombócok, vagyis az őszapók. Nyughatatlan természetűek, mire lenyomnánk az exponáló gombot, már nincsenek a látómezőben. Fejjel lefelé is ügyesen kapaszkodnak, parányi csőrükkel rovarok, télen pedig bogyók után kutatnak.

A Paprikás- patak mentén húzódik az a nyírfás, elegyes erdő, ahol az őszapók és királykák kóboroltak.
Az őszapó pici, hegyes csőrével rovarok után kutat.
Ügyesen mozog a szúrós ágak között Európa legkisebb testű madara, a sárgafejű királyka. Csapatban repülnek a fenyőrigók is, nagyobb területen mozoghatnak, a Virágos-nyereg mellett Vöröskőváron is elegendő táplálékot találhatnak.

Sárgafejű királyka http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/685617
Fenyőrigó csapat
Amikor a Magyar Madártani Egyesülettől először, 2012-ben értesültem az Európai Madármegfigyelő Hétvége akcióról, az adatgyűjtésen felbuzdulva, szinte egy egész napot kint töltöttem a kellemes időben. Vittem egy kis noteszt és szorgalmasan jegyzeteltem, majd elraktam és lelkesen fotóztam. A "szokásos"-persze cseppet sem unalmas- fajok mellett feltűnt néhány nem várt madár is. Lencsevégre kaptam a Gercsei templom közelében egy nagy őrgébicset, amely a telet nálunk tölti. Feltűnt egy citromsármány is, amit azóta többször is sikerült észlelni, bár a jó fotó a madárról továbbra is várat magára.
A nagy őrgébics már októberben megérkezik hozzánk telelni.

Kíváncsi szemekkel vizsgált a vörösbegy, pár perc múlva követte őt egy füzike, majd gyorsan elsuhantak a bokrok között. A magasban holló hívogatta párját. Síri csend borította a Virágos-nyerget, amikor egy egerészölyv, majd egy karvaly kezdte éles szemével pásztázni a magasból a terepet. Sokszor látok vörös vércséket szitálni, magasan a levegőben. Az erdők lakója a héja is, ami akár mezei nyúl méretű emlősöket is elkaphat.

A vörösbegy kíváncsi, bizalmas természetű madár.
Kis énekesmadarak rémálma a karvaly.
Kisebb madarakkal és emlősökkel táplálkozik a héja.

Legnagyobb fogás  számomra a búbos banka és az erdei szürkebegy. Ez utóbbi a barnás-szürkés tollazatával jól beleolvad a környezetébe, nem könnyű észrevenni. Első pillantásra verébszerű, hegyes, rovarevő csőre azonban rögtön elárulja.

Erdei szürkebegy http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/685615
A természetvédelmi terület határát jelző tábla egy kiszáradt fa tövében áll. Ennek a törzsén rendszerint nagy fakopáncs és zöld küllő kúszik, egyszer pedig vadgerlét láttunk az ágain üldögélni. Érdekes, hogy a vadgerle nálunk nagyon félős, míg Horvátországban, egy nyaralás alkalmával a kempingben bátran ólálkodtak, az ember jelenléte nem zavarta őket. Feledhetetlen élmény volt reggelente a huhogó hangjukra ébredni. A zöld küllőt sajnos eddig nem sikerült lefényképezni, aki ezért messzire elhallatszó, "klü", "klü", "klü" hangjával mintha állandóan kinevetne.
A nagy fakopáncs széles faroktolla fehér-fekete sávozású, röpte mélyen hullámos.
Alsó farkfedői élénk piros színűek.

Októberi hangulatkép a Virágos-nyeregről

 
Hívogató út
Nagyon várom a tavaszt, hogy újra találkozhassak a Virágos-nyereg tollas lakóival.

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate