Translate

2015. március 24., kedd

Helyi védelemre érdemes a Kiserdő

Régóta készülök arra, hogy az elmúlt 3 év alatt készült átfogó tanulmányt bemutathassam a Kiserdőről, amely számos védett állat-és növényfaj utolsó menedéke Pesterzsébeten. Amikor a diákokkal belekezdtünk a pályázat megvalósításába, még nem is gondoltam, hogy egy védetté nyilvánító javaslatot fogok beadni a kerületi önkormányzatnak. Az eljárás jelenleg folyamatban van, és bízom abban, hogy a Kiserdő és környezete megkapja a helyi védett terület státuszt.
Addig is szeretném a Kiserdő kronológiáját itt, egyben felfűzve ismertetni.


2012 tavaszán, a Magyar Környezeti és Nevelési Egyesület által kiírt, "Otthon az erdőben" pályázat során ökológiai felméréseket kezdtünk végezni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédő osztályos tanulóival, a XX. kerületi Újtelepi Parkerdőben, amit a kerületiek csak Kiserdőnek neveznek. Első látogatásunkhoz nem sok reményt fűztünk, hiszen a területet lakótelep, kórház, távolabb pedig egy bevásárló központ határolja, és bárhova néztünk, mindenütt az illegális hulladéklerakók lehangoló látványa fogadott bennünket. Azt gondoltuk, hogy itt biztos alig élnek állatok. A Kiserdő hétről-hétre mégis egyre többet mutatott magából, ami a várakozásainkat rendre felülmúlta. A projektbe sok diákot tudtunk bevonni, akikre szintén hatott a lelkesedésünk, így meglepve állapítottuk meg, hogy összességében a vizsgálataink által mennyi információ birtokába jutottunk a terület élővilágával kapcsolatban. Az írásbeli dokumentum elkészítésén kívül előadást tartottunk az iskola tanulóinak, bemutattuk a plakátjainkat, fotóinkat. A projekt terméke itt olvasható és letölthető:

Az iskolai pályázat 2 hónapon belül lezárult, engem azonban egyre jobban hajtott a megismerés vágya. Tudni szerettem volna, vajon milyen fajokat rejteget még a Kiserdő, az Erzsébet-csatorna és környezetük. 2013-ban felkerestem az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy tanácsot kérjek, hogyan lehetne a terület gazdag kétéltű-és hüllőállományát megőrizni. A kapott szakmai instrukciók még nagyobb lendületet adtak, és megerősítettek abban az elhatározásomban, hogy a Kiserdőt a magam módján, meg kell mentenem. Innentől kezdve intenzív kétéltű-és hüllőtérképezésbe kezdtem bele, amelyhez sok fényképes anyagot gyűjtöttem, az adatokat pedig feltöltöttem a herptérkép oldalára:




Eddigi megfigyeléseim során az alábbi fajokat írtam össze:

A területen élő kétéltűek fajlistája:

pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina)

A területen élő hüllők fajlistája:
mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis)

Néhány fotóm az állatokról:
Fiatal fürge gyík

Kis tavibékák

Kockás sikló

Mocsári teknősök

Fiatal zöldgyík

Vízisikló

Nagy tavibéka

Kecskebéka
Fali gyík
Nőstény pettyes gőte
Hím dunai tarajos gőte
Erdei béka

A területen élő, kiemelendő ízeltlábú fajok:
sisakos sáska (Acrida ungarica), laposhasú acsa (Libellula depressa), kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum), szép légivadász (Coenagrion puella), négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), erdei rabló (Sympecma fusca).
Sisakos sáska

Laposhasú acsa hímje

Tavaly lehetőséget kaptunk arra, hogy az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola diákjai közösségi szolgálatot teljesíthessenek a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónál. Erről a "Segítő Diákok 2014" pályázatban is beszámoltam, ebből idézek:
A Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató és a Pesterzsébeti Önkormányzat minden évben szervez az Újtelepi Parkerdőben és annak környezetében „Mentsük meg a Kiserdőt!” környezettakarító akciót. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédelmet tanuló osztályai 2 éve tartó, rendszeres vizsgálatokat (ökológiai, talaj, Bisel-féle vízminősítés), növény-és állathatározást végeznek ezen a területen. Vizsgálataink során fedeztük fel ennek a Kiserdőnek, az Erzsébet-csatorna vizének színes élővilágát, fajgazdagságát; ugyanakkor az elhanyagolt, ember által szennyezett, leromlott arculatát. Ez a környezeti-természeti probléma zavaró a természet állapotára érzékeny fiatalok, az itt kikapcsolódni vágyó emberek számára egyaránt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a Kiserdő környezeti állapotának javítása nemcsak a már meglévő károkozás felszámolásával (pl. szemétszedés), hanem annak prevenciójával együtt valósítható meg hatékonyan. Az általunk választott terület fontos élőhelye a 2014-es év hüllőjének, a mocsári teknősnek (amely Natura 2000 jelölőfaj egyben), valamint számos egyéb hüllő-, kétéltűfajnak, énekesmadaraknak, sőt denevéreknek. Változatos növény-és állatvilága miatt kiváló helyszíne lehet az oktatásnak, szemléletformálásnak, iskolai közösségi szolgálatnak, amelyet hosszú távon a partner – és fogadószervezetekkel közösen megszervezett takarítási akciókba is be tudunk építeni.  Célunk az önként végzett munka értékének, örömének megismertetése a diákokkal.
A projekt iskolai közösségi munka keretében történő megvalósításának ötletével 2014. januárjában kerestem meg a Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Osztályának vezetőjét. Nyitottan, teljes szívvel állt a terv mellé, a személyes találkozóra meghívta a Szociális Foglalkoztató vezetőjét, aki szintén támogatta az elképzeléseimet. Ezután a megbeszélteknek megfelelően összeállítottam a projekt részletes menetét, a Szociális Foglalkoztató pedig kiállította a gyerekek nevére szóló szerződéseket, és rendelkezésünkre bocsátotta a tevékenységek teljesítéséről szóló dokumentáló lapokat. A közösségi munka lebonyolítására, a hosszas előkészítést követően, 2014. március 14. - április 30-a között került sor. Mivel az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának tagjaként szerettem volna egy olyan mintaprojekttel is szolgálni, ami a civil szervezetet fiatalok bevonásával is segíti, miközben a diákok betekintést nyernek egy természetvédelmi tevékenységbe, folyamatokba, örömmel fogadták a segítségünket. Ehhez Pesthidegkútra utaztunk, ami az iskolánktól távol esik, ezért azon diákoknak, akiknek nem volt tömegközlekedésre jogosító vonaljegye, továbbá valamennyi részt vevőnek az Eötvös Alapítvány kifizette az utazás és szolid étkezés költségét. A Szociális Foglalkoztató felkérésére, a Föld Napi rendezvényükre összeállítottunk egy színes tájékoztató füzetet, amely a Kiserdő őshonos és telepített fáit, költöző madarait, kétéltűit, hüllőit, a csatorna vízi parányait, valamint természetvédelmi értékét mutatja be. A kiadványt a KHVSZ szakmailag ellenőrizte, jóváhagyta, majd a Szociális Foglalkoztató 30 példányban kinyomtatta a számunkra kijelölt iskola 7.-es tanulóinak. A tervezett Kiserdő túrát az eső sajnos elmosta, ezért nem tudtuk a Kiserdőt olyan mélységében bemutatni, mint ahogyan szerettük volna. Nagy örömömre a "Mentsük meg a Kiserdőt" 2015. évi programjára felkérést kaptam a Szociális Foglalkoztatótól, hogy tartsak Kiserdő-túrát. Ehhez frissítettem a Kiserdő tájékoztató füzetet, ami remélem, minél több iskolához, gyerekhez eljut.
A Magyar Természetvédők Szövetsége készített egy kiadványt, ami nagy segítséget nyújtott abban, hogyan is induljak el, később pedig kérésemre támogató levelet is írtak. 2014. szeptemberében úgy éreztem, hogy elegendő felmérést végeztem, és talán sikerült annyi információt, dokumentációt összegyűjtenem, hogy egy szakmai javaslattal álljak elő a kerületi önkormányzatnál, a Kiserdő helyi védett területté nyilvánítására. Érdekes, hogy a környezetvédő osztályokban tananyagként tanítjuk a védetté nyilvánítás folyamatát, most azonban ennek részese is lehetek.


A már félig kész szakmai javaslatommal felkerestem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét, Bajor Zoltánt, aki örömmel nyújtott segítséget a terveimhez, így közösen fejeztük be a szakmai javaslattétel megírását. Ekkor tudtam meg, hogy néhány évvel ezelőtt a Tölgy Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyek a Budapesten helyi védelemre érdemes területek. Ehhez az MME is szolgáltatott madártani adatokat, amely alapján igen értékes területről van szó. A ráadás, hogy több Natura 2000 jelölő faj is él a területen: ezek a kisfészkű aszat, a mocsári teknős és a dunai tarajos gőte.

Az is célom volt, hogy az iskolát, a kerületi önkormányzatot, a terület kezelőit, a civil szervezeteket, és esetleg a helyi lakosokat egymáshoz közelebb hozzam, azért, hogy a védetté nyilvánító eljárást közösen vigyük sikerre. A barátaimnak, kollégáimnak is sokat meséltem az élményeimről, megfigyeléseimről, ezért egyre inkább szívügyemmé  vált a Kiserdő megmentése, így részemről amit tudok, maximálisan megteszek érte. Bízom abban, hogy sikerül az utókor számára megmenteni Pesterzsébet legkülönlegesebb élőhelyeit.

Néhány fotó a területről:

Az Erzsébet-ér
 Nyári aszpektus 
További fényképek a terület állat-és növényvilágáról, élőhelyeiről az alábbi linkeken tekinthetők meg.

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129032201955059297?authkey=CKathLy4yLyGmAE

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129453664263756801

A Kiserdő Facebook oldala:

 https://www.facebook.com/pesterzsebetikiserdotermeszetiertekei

Az itt közzétett adatok bármilyen felhasználása előtt vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen:
toth.marietta@pest.gov.hu

2015. március 17., kedd

Válogatás az elmúlt három év természetfotóiból

Amikor 2004-ben felköltöztem Budapestre, sokáig nem találtam a helyemet. Idegen volt számomra a nagy tömeg, a városon belüli távolságok, a rohanás vagy az 1-es villamos száguldása a szegedi villamos kényelmes tempójához képest. Sok év telt el, mire azt mondhattam, hogy most már megszoktam a várost. Sokat küzdöttem a kis kompaktokkal, azonban amióta belekóstoltam a tükörreflexes gépekkel való fotózásba, egyre gyakrabban, egyre hosszabb időkre hívogatott a természet. Most már elképzelni sem tudnám, hogy heteket hagyjak ki, akár kirándulásról, akár fotózásról legyen szó. Eddig is szívesen töltöttem az időmet a szabadban, de az, hogy összeköthetem egy olyan hobbival, ami hasznos is, erre később jöttem rá.
Tehát kezdett eltörpülni annak ténye, hogy a fővárosban kell élnem. Nemcsak, hogy megszoktam, hanem most már szeretem is a lakóhelyemet. Továbbra is azt vallom, hogy előbb a szűk környezetünket,  ismerjük meg, majd csak ezután jöhetnek a távolabbi "világok".
Hihetetlen, hogy egy hatalmas fővárosban mennyi különleges élőhelyet találhatunk, tele értékes fajokkal.
Egy kis ízelítőt szeretnék adni slide show formájában, az elmúlt éveim fotóanyagából, amelynek fő helyszínei Budapest, a Budai-hegység és a Börzsöny.
Budapest természeti értékeiről a következő bejegyzésemben írok bővebben.

https://www.youtube.com/watch?v=9xFFhWBVSN4

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate