Translate

2015. december 26., szombat

Izlandi tanulmányút

A Gyönygbagolyvédelmi Alapítvány és a Pangea  Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkénteseinek munkájába volt szerencsém belehallgatni az október végi természetvédelmi ötletbörze program keretében.
A legtehetségesebb fiatalokat választották ki a pályázatban, akik nemcsak az izlandi partnerszervezet munkáját segítették, hanem a hazai civil szektor számára is értékes tapasztalatokat tudnak átadni.
Ezúton gratulálok nekik és további sok sikert kívánok a munkájukhoz!

A résztvevők beszámolója:

http://gyongybagoly.hu/index.php/hu/kepzesek-osztondijak/ncta-szektor/izlandi-tanulmanyut

Az összefoglaló videót itt lehet megtekinteni:

https://www.youtube.com/watch?v=PxKLTI3AGDY

2015. november 4., szerda

Természetvédelmi ötletbörze Pénzesgyőrben


A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület közös, kerekasztal-beszélgetést hívott össze, a „Természetvédelmi tréningek a zöld civil szektor önmegerősítésére európai jó példák alapján" című projekt keretében.
Az innovatív kezdeményezés célja egy vándorprogram keretében, minél több zöld civil szervezet számára olyan nyilvános fórumot biztosítani, ahol lehetőség nyílik rátalálni azokra a fennmaradáson túlmutató lehetőségekre, amelyek a hazai természetvédelmi non-profit egyesületeket a szakmai érdekeik mellett való kiállásra, az anyagi források és kapcsolati tőkék hatékonyabb kiaknázására, valamint a tevékenységeiket, eredményeiket pozitívan kommunikáló fellépés javítása által, még biztosabb alapok megteremtésére ösztönzik.
A program első állomásának helyszíne a pénzesgyőri Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont és Erdei Iskola volt. A napfényes, kellemes őszi napon mintegy 25 fő jelent meg, több civil szervezet képviseletében. A különböző egyesületek lelkes önkéntesei a vendégek érkezésére, a konyhában szorgoskodva, több tálcányi szendvicset készítettek el. Frissítőül forró teát, kávét, ásványvizet, és Orosztonyból hozott házi készítésű, szűrt almalevet fogyaszthattunk.
Fehérvári Bence, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület elnökének vezetésével megtekintettük a kertet, ami többek között zöldségesnek, gyümölcsösnek, veteményesnek, gyógy- és fűszernövényeknek, és rovarszállónak ad helyet. Megcsodáltuk a páfrányfenyő sárga lombját, a gyíkcsalogató sziklakertet, a szabadtéri kemencét és a hívogató bakonyi tájat.
A program házigazdája Dr. Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője volt, aki ismertette a projekt célkitűzéseit, majd nagy figyelemmel irányította és koordinálta a közös beszélgetést. Számos okos, tanulságos vélemény hangzott el, amelyek mind inspirációt jelenthetnek a természetvédelmet szívükön viselő szervezetek számára. A hasznosnak vélt ötletekből 23 sokszínű, az összetartást erősítő, a „zöld melankóliát” messzire űző gondolat született.
Köszönettel tartozom a szervezőknek a példamutató szakmai felkészültségért, a profi vendéglátásért és a sok jó ötletért.

További részletek a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány honlapján olvashatók.

Érdemes felkeresni:

Dr. Klein Ákos és a Breuer Oktatóközpont fenséges terme

Fehérvári Bence mesél a kertről

A fejlődő kert és a bakonyi erdő

Rovarszálló
A Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont és Erdei Iskola

2015. július 24., péntek

Férgek, mint a szennyvízkezelés indikátorai

Aeolosoma (Oligochaeta, kevéssertéjűek)
Magasabb iszapkor, alacsony terhelés, magas oxigénkoncentráció esetén jelennek meg. Az Aeolosoma sp.a benne lévő narancs-vörös színű olajcseppecskékről ismerhető fel.  A generációs idejük nagy ezért, a szennyvíziszapban csak akkor tudnak elszaporodni, ha az iszapkor kellően nagy, tehát a stabil, idős iszap indikátorai.

Jól látható olajcseppecskék a testben

Szemfoltok

Gastrotricha (Csillóshasúak)
Alacsony terhelésű rendszerekben fordulnak elő. Testvége villás farokban végződik. Táplálékukat parányi, növényi és állati szervezetek és törmelékek alkotják. A generációs idejük nagy ezért, a szennyvíziszapban csak akkor tudnak elszaporodni, ha az iszapkor kellően nagy, tehát a stabil, idős iszap indikátorai.
Az egyik kedvenc parányom, mozgása egy vidráéhoz hasonlítható, gyors úszása miatt nehéz lefotózni.
Csillóshasú

Nematoda (Fonálférgek)
Fénymikroszkópban átlátszó a kutikulájuk, ezért az emésztőcsatorna jól kivehető. Jellemző határozóbélyege a farki vég és a nyelőcső. A mikroszkóp alatt jellegzetes, oldalra csapkodó mozgása figyelhető meg. Baktériumokkal, szerves üledékkel táplálkoznak. Nagy a stressztűrő képességük, az extrém környezetet is jól viselik (pH = 2, 60 oC, oxigénhiány). Alacsonyterhelésű rendszerekben gyakoriak. Magas iszapkor és magas terhelés esetén is megjelenhet! A generációs idejük nagy ezért, a szennyvíziszapban csak akkor tudnak elszaporodni, ha az iszapkor kellően nagy, tehát a stabil, idős iszap indikátorai.

Jól elkülöníthető a feji és a farki testvég

https://www.youtube.com/watch?v=bN7pXT0dG9g&list=PLC858B08A097AB6CB&index=20

Rotaria  (Kerekesférgek)
Igénytelen faj, 0,2 kg/(kd·d) terhelésű és 1 mg/l alatti oxigéntartalmú vizekben is megél. Baktériumokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Generációs ideje nagy. A stabil, idős iszap indikátora.

Rotatoria sp.
További kerekesférgek (Cephalodella sp., Colurella sp.)
Csak alacsony terhelésű rendszerekben. Magas oxigéntartalomnál jelennek meg. Baktériumokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkoznak. Megjelenésük stabil, magas iszapkorra utal.

Cephalodella sp.

Tardigrada (Medveállatkák)
Alacsony terhelésű rendszerekben jellemző. A latin név jelentése: ” lassan lépkedő”. Széles hőmérsékleti spektrumot is elvisel (0-150 oC). A generációs idejük nagy ezért, a szennyvíziszapban csak akkor tudnak elszaporodni, ha az iszapkor kellően nagy, tehát a stabil, idős iszap indikátorai.


https://www.youtube.com/watch?v=avdj1sJLFOM&list=PLC858B08A097AB6CB&index=15

Irodalom:
Das mikroskopische Bild bei der biologischen Abwasserreinigung

2015. június 23., kedd

A Kiserdő természeti értékei projekt nap

Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Than Károly Ökoiskola közel 100 diákja és kísérő pedagógusa látogatott el a Kiserdőben szervezett projekt napra, 2015. június 5-én, a Környezetvédelem Világnapján.
Ennek keretében közös felmérést végeztünk a Kiserdő élővilágának megismerésére. A projekt eredményeként számos fajt írtak össze a csapatok, a kétéltű-és hüllőmegfigyelések eredménye felkerült az országos térképező honlapra, számos madarat hallottunk a revírjében énekelni, azonban sajnos nem sikerült hálóba keríteni őket.
A madárgyűrűzési előadásért, a tervezett odútelepítéssel kapcsolatos információkért köszönettel tartozom Kocsi Attilának.
A vizsgálatokhoz szükséges eszközök nagy részét az Eötvös Loránd Szakközépiskola biztosította, a határozólapokat a Than Károly Ökoiskola biztosította. 
 Továbbá nagy segítségünkre volt a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató, aki közösségi szolgálati órákat számolt el a diákoknak.

Ezúton is köszönöm mindenki részvételét, segítségét!


Fotók: Hornyák Gábor, Nagy Richárd Botond, Radics Evelin, Tóth Marietta



A felmérés célterületei, feladatai



Rovarhatározás

Diáksereglet

Rovarzsákmány

Vízi skorpió került elő a Bisel-vízmintavétel közben

Közönséges (laposhasú) acsa az Erzsébet-ér partján

A rovarfogás egyszerűbb eszköze, a rovarszippantó

Jókedvűen indult az akció nap

Kocsi Attila előadása a madárgyűrűzésről

A Bisel-vízminősítést kémiai vizsgálatokkal egészítettük ki, Visocolor-gyorstesztek felhasználásával.

Egy szelíd acsa és a felmérés legfiatalabb résztvevője

2015. június 2., kedd

Természeti értékek a Kiserdőben akciónap

Programajánló iskolásoknak, pedagógusoknak!

Természeti értékek a Kiserdőben akciónap
2015. június 5., 9.00-15.00

Az élővilág utolsó menedéke a XX. kerületben elhelyezkedő Kiserdő (Újtelepi Parkerdő), annak környezete és az Erzsébet-ér. Gazdag madár-, kétéltű-, hüllő- és rovarvilága miatt kiemelt figyelmet érdemel.
Annak érdekében, hogy minél több iskolás ismerje meg kerületének természeti kincseit, aktív, cselekvő természetvédelmet szeretnénk útjára indítani.
A gyerekek a terület alapos tanulmányozásával a természet védelmét, megóvását szolgálják, míg a pedagógusok kihelyezett biológia órákat tudnak a területen megvalósítani. A középiskolák 9-11. osztályainak pedig a kötelező közösségi szolgálata számára biztosíthat megfelelő helyszínt.

A tervezett program:

9.00-10.00
Madárgyűrűzési bemutató Kocsi Attila (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) vezetésével
10.00-10.30
Rövid kirándulás keretében ismerkedés a Kiserdő természeti értékeivel és az év kétéltűjével, a dunai tarajos gőtével
10.30-12.00
Az iskolák tanulóiból összeállított csapatok a 6 állomás egyikén, tanári irányítással részt vesznek a felmérésben:
1. állomás: A kiválasztott terület természetességi értékét meghatározzuk, az idegenhonos növények, őshonos fák életkorát megállapítjuk.
2. állomás: Rovarokat gyűjtünk fűhálózással.
3. állomás: Nappali lepkék meghatározása
4. állomás: BISEL-féle vízminősítés a vízi parányok alapján.
5. állomás: Kétéltűeket és hüllőket keresünk és fotózunk.
6. A Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató által kihelyezett madárodúkat ellenőrizzük, szükség esetén kitakarítjuk. Újabb odúkat is kihelyezünk, amelyeket az iskolák felavatnak, és a későbbiekben gondoznak.

12.00-12.30
Kvíz, nyereményekkel

13.30-14.30
A koordinátorokkal rögzítjük a megfigyelések eredményeit az on-line térképeken, az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola informatika termében.

Ajánlott felszerelés: fényképezőgép, kézi távcső, határozó könyvek, zárt ruházat, napellenző
Gyülekező: 8.30 – 8.45 óra között a 20. kerületi Jahn Ferenc Kórház mellett, a szánkózó dombnál (térképen a szív jelzés).

A program helyszíne: Kiserdő (Újtelepi Parkerdő) és Erzsébet-ér.
Megközelítés: Csepel felől vagy Pestszentlőrinc felől, a 36-os busz megáll a Jahn Ferenc Kórháznál, innen a Köves út, majd az Alsóhatár utcán végigsétálva lehet eljutni az Újtelepi Parkerdőbe.
A Határ út felől a 123, 123A jelzésű buszokról, Csepel felől a 35-ös buszról az Előd utca megállónál érdemes leszállni, innen az Előd utca vezet a Kiserdő melletti szánkózó dombhoz.

A középiskolásoknak a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató közösségi órákat számol el, ezért kérjük, hogy a diákok hozzák magukkal a szolgálati naplójukat!

Jelentkezés a tth.marietta@gmail.com e-mail címen vagy a 06/30-610-9025 telefonszámon.
Mindenkit sok szeretettel várunk!

A program lebonyolítói:
Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató, Than Károly Ökoiskola


Elindult a Kiserdő természeti értékeit bemutató Facebook oldal, ami az alábbi linkről elérhető.
https://www.facebook.com/pesterzsebetikiserdotermeszetiertekei

2015. május 6., szerda

Madarak és Fák Napja

Az első Madarak és Fák Napját 1902-ben, Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon. A program a jeles napok listájára 1906-ban került fel, amelyet Herman Ottó közreműködésével, az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Ennek értelmében az iskolák kiemelt feladata lett a Madarak és Fák Napján való megemlékezés.
A programok szervezésébe nemcsak az iskolák, hanem civil szervezetek, magánszemélyek is bekapcsolódtak.
Úgy éreztem, nekem is kötelességem valamilyen módon megemlékezni e jeles ünnepről. Ezért előkerestem a madárfotóimat, és Zsoldos Árpád madárhanggyűjteményének felhasználásával összeállítottam egy rövid videót.

Ünnepeljük együtt a madarakat!

https://www.youtube.com/watch?v=372-Zhm1bkY

Egyik kedvenc madaram, a barátposzáta (a képen egy fiókanevelésben megfáradt tojó látható).
A 2015-ös év madara a búbos banka, ezért ez a faj kap kiemelt figyelmet az év során.
Érdemes a programokról tájékozódni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

2015. április 30., csütörtök

Tavaszköszöntő kirándulás a Börzsönyben

A fotópályázat szervezése másfél hónapon keresztül, minden szabad percemet lekötötte. Ezért alig vártam, hogy újra nyakamba akaszthassam a fényképezőgépemet és kiránduljak a szívem csücske Börzsönyben. Egy barátom éppen a Dél-Börzsönybe szervezett túrát, így a meghívását örömmel elfogadtam. 
Kellemes, kiránduló időben indult körtúránk Zebegényből. Alig értünk ki az erdő határába, ahol első fotóalanyunk, egy szál magányos, fekete kökörcsin került a szemünk elé. Elvégeztem a fényképezőgépen a manuális beállításokat, és már exponáltam volna, amikor rájöttem, hogy nincs a gépben memóriakártya. Rettenetesen éreztem magam, hogyan lehettem ennyire feledékeny. Matattam a fotótáskámban, mígnem előkerült egy 64 Megás fotókártya. A gépem jelezte, hogy kb. 12 képet tudok még készíteni. Ez nagyon kevés, hiszen egy-egy kirándulásról legalább 200 fotóval térek haza. Így megkaptam a leckét, muszáj volt alaposan megfontolnom, mire exponálok. Úgy éreztem magam, mintha filmes korszakban élnék és csak 24 kockám van. A túra eleve tempósra lett tervezve, ami kevésbé kedvez annak, hogy egy-egy témánál megállva hosszabb ideig fotózzak. Fájó szívvel, beletörődtem a helyzetbe. Első, rövidebb pihenőnket a Dobozi-oromnál töltöttük, majd a Szent-Mihály-hegyig szinte meg sem álltunk. A turistaút szegélyén pompáztak az aranyfényű tavaszi héricsek, a Szent-Mihály-hegyen, egy farönkön pedig egy zöld gyík napozott, ránk ügyet sem vetve. A száraz avarban fürge mozgásával egy fiatal zöld gyík csapott zajt. Áttértünk egy árnyasabb erdőbe, ahol alig tudtunk betelni az odvas keltikék bódító illatával. A Julianus-kilátó alatt a tavaszi hunyorok sápadt, zöldes-bíboros virágait élénkebbre színezte az átszűrődő napfény. Köves-mezőn át értük el a törökmezői turistaházat, ahol kellemes ebédünket elköltöttük. Alig vártam, hogy leérjünk a halastóhoz, ahol a barna varangy hímek kitartóan udvaroltak hölgy választottjuknak. Szinte kiolthatatlan karoló reflexükkel, erőteljesen szorították magukhoz a nőstény békát, jót mulattunk azon, ahogyan együtt úsztak a vízben. A part mentén, a vízi növényekre ragasztott, gyöngysorszerű petefüzéreket is láttunk. Az erdei keréknyomokban összegyűlt vizekben a peték kocsonyás csomókban helyezkedtek el, amelyekben az erdei béka ivadékai fejlődnek. Mondanom sem kell, hogy annyi fotótéma került elő a tó környékén, hogy vakartam a fejemet, vajon mit töröljek a már meglévő, néhány képem közül. Sajnáltam a keltikés fotóimat, de mivel azokból több is készült más nézőpontokból, egyet beáldoztam a varangyok kedvéért. Következett néhány patakátkelés, a szárazság miatt ugyan alacsony volt a vízállás, de a kövek csúsztak, így nagyon figyelni kellett, hova lépjünk, hogy szárazon megússzuk. Emlékszem, 3 éve itt a Malom-patak annyira megduzzadt, hogy nem lehetett rajta áthaladni, így vissza kellett fordulni. A szárazság ellenére az erdők buja zöldje hirdette, hogy itt van a tavasz. Találtunk egy rozoga hidat a patak fölött, egyszercsak Zita felkiáltott, hogy ott van egy foltos szalamandra! Nagyon izgatott lettem, hiszen ennek az állatnak a kifejlett példányát életemben eddig egyszer láttam csak a Mátrában. Mindig is vágytam egy szalamandra fotóra, azonban annyira megközelíthetetlen helyen pihent, hogy nem tudtuk jól lefotózni. Öröm az ürömben, hogy két héttel később, egy szintén Dél-Börzsönyi kirándulásunk során két gyönyörű példányt is találtunk, amiket sikerült szépen megörökíteni.
Ákos nagy tapasztalattal vezette a túrát, így senkinek nem kellett lefaragni az igényeiből. Örömmel gondolok vissza a túrára, a fotótémák esszenciája elkészült. A GPS folyamatosan rögzítette az adatokat, így megtudtuk, hogy összesen 21,6 km-t és 600 méter szintkülönbséget tettünk meg. Elégedetten zártuk a napot.
Fekete kökörcsin

Tavaszi héricsek

Sütkérező zöld gyík

Kilátás a Julianus-toronyból

Odvas keltikék

Távolban a Magas-Börzsöny vonulatai

Párját váró barna varangy

Barna varangyok násza és egy kellemetlenkedő molnárka

Ivari kétalakúság: a hím béka látványosan kisebb, mint a nőstény

Pirosló hunyorok

2015. április 11., szombat

"A Börzsöny természeti értékei" természetvédelmi fotópályázat

 

A Börzsöny természeti értékei

természetvédelmi fotópályázat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja és a Börzsöny Alapítvány közös, természetvédelmi fotópályázatot hirdet „A Börzsöny természeti értékei” címmel. Célunk a fényképeken keresztül megismertetni a Börzsöny-régió változatos élővilágát. Hisszük, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséért az életkortól függetlenül, mindannyian tehetünk.

Fotópályázat naptár
Fotópályázat kiírásának időpontja: 2015. április 11.
Beküldés kezdete: 2015. április 11.
Beküldési határidő: 2015. június 30.

Kik pályázhatnak:
I. kategória (általános iskola, felső tagozatosok): az általános iskolák 5-8. évfolyamos tanulói
II. kategória (középiskolások): a középiskolák 9-13. évfolyamos tanulói
III. kategória: felnőttek

Választható téma:
1) Emlősök (telefotó)
2) Madarak (mozgalmas jelenet, érdekes viselkedés bemutatása, telefotó)
3) Egyéb állatok (rovarok, kétéltűek, hüllők, harmóniában a természettel, telefotó, közel,  - vagy makrofotó)
4) Növények és gombák (harmonikus képek, közel, -vagy makrofotók)
5) Tájak (a Börzsöny természeti- és kultúrtájairól készült felvételek)

A fotók készítésének területi lehatárolása (az MME Börzsönyi Helyi Csoport működésének területe): http://borzsony.org/aloldalak.php?id=hcs_mukter

Jelentkezés menete:
Témánként 2-2, összesen 10 darab fotóval lehet pályázni. A fotókat a megadott e-mail címre kérjük eljuttatni, 2015. június 30-ig. A levélben kérjük megküldeni: a pályázó nevét, címét, telefonszámát, a fotó címét (élőlényeknél annak a fajnevét), készítésének helyét és idejét, a levél tárgyához a képfájl nevét kérjük beírni.

Nevezési díj nincs.
A pályázók a jelentkezésükkel, a 18 éven aluliak a szülő írásos beleegyezésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a beküldött fotóik az MME Börzsönyi Helyi Csoport honlapján, hivatalos közösségi oldalain, vagy kiállításokon nyilvánosan megjelenjenek, a szerzői jogaikról ezúton lemondanak, fellebbezést a képek felhasználásáért nem tesznek.
Beküldési cím és információ: borzsonyertekeifotopalyazat@gmail.com
Szervező és kapcsolattartó: Tóth Marietta, tel.: 06/30-610-9025

A beküldött képpel szemben támasztott elvárások:
A képen megengedett maximális technikai beavatkozások: zavaró képelemek kivágása, görbék, világosítás, kontraszt, fény/árnyék, zajszűrés.
A leadott fotó mérete legalább 5 Megapixel felbontású legyen a feldolgozás után is (a díjazott és kiállításra szánt fényképek megfelelő minőségű előhívása érdekében), formátuma a mentéskor: JPEG, a legmagasabb 12-fine minőségben elmentve.
A beküldött képfájl elnevezése, ékezetek nélkül: kategória_téma sorszáma_jelige_fotó címe.jpg (pl.  Egy középiskolás pályázó kétéltű állatról beküldött fotója esetén: kategoria2_tema3_fotomania_erdeibeka.jpg)

Etikai elvárások:
Az állatokról készült fényképek vadon élő példányokat ábrázoljanak, természetes környezetükben, az állatok zavarása nélkül, különös tekintettel a tavaszi nászidőszakra, fészeképítésre, stb. A kézben tartott, befogott, beteg vagy elpusztult állatokról készített fotókat kizárjuk.

A verseny lebonyolítása:
A beérkező fotók nyilvánosan július 1-jén jelennek meg, a Börzsönyi Helyi Csoport fotópályázatának hivatalos Facebook oldalán. A zsűri július 10-ig értékeli a fotókat, és kiválasztja kategóriánként a 3 legjobbnak ítélt fényképet. A zsűri tagok  1-10 pontot adhatnak egy képre, tehát minden fotó maximum 70 pontot kaphat. A közönség július 1-10 között szavazhat („like” gombra kattintással) a képekre, „A Börzsöny természeti értékei fotópályázat” Facebook oldalon. A kikerült dobogósok és a kiállításra szánt képek pontszámai csak a fotópályázat lezárását (2015. július 10.) követően kerülnek nyilvánosságra. A nyerteseket a megadott e-mail címen vagy telefonon értesítjük, július 15-ig. „A Börzsöny természeti értékei fotópályázat” Facebook oldalát érdemes folyamatosan nyomon követni a pályázat ideje alatt, mert rendszeresen jelennek meg a fotók elkészítéséhez és az egyes élőlények megtalálásához szükséges praktikus tanácsok; továbbá a nyertesek értesítésének első felülete ez az oldal lesz. A díjazott és a vándorkiállításra kerülő fotók felkerülnek ezen kívül a http://borzsony.org/ honlap galériájába.

A zsűri tagjai: Demjén Tamás, Dr. Kalotás Zsolt, Kőműves Kata, Nagy Csaba, Potyó Imre, Tóth Marietta, Varga Péter

Eredményhirdetés, ünnepélyes díjátadó: 2015. július 19-én, a Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpontban.

A legszebb fotókból (beleértve a nyertes műveket is) július 19-től vándorkiállítást szervezünk, amelynek nyitó állomása a Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpontban lesz.

Díjazás:
Kategóriánként a zsűri által legjobbnak ítélt, 1-3. helyezett pályaművét, a közönségszavazáson a legtöbb tetsziket kapott pályázó művét, valamint a kategória első díjazott képek közül a legkiemelkedőbb fotót különdíjban részesítjük.
  
Díjak:
Az első helyezettek nyereménye:
I.kategória: 2 hetes természetvédelmi táborozás a Bajdázói-réten, interaktív
foglalkozásokkal,
kirándulással, madárgyűrűzéssel, játékkal (ideje: 2015. 08. 02-14.), a Börzsöny Alapítvány
jóvoltából.
II. kategória: éles, színgazdag, minőségi képalkotású Lacerta Explorer 8x45 távcső, amely
ideális társ a kirándulásokhoz, terepi madarászáshoz a Budapesti Távcső Centrum
felajánlásával.
III. kategória: 2 fő részére 1 éjszaka, reggelivel a Natura Hill Zebegény Vendégházban

Ezen kívül minden első helyezett könyvjutalmat és a gyakorlati természetvédelem jegyében, lepke teleltető házikót kap.

A második helyezettek nyereménye:
I. kategória: családi kirándulás a kemencei kisvasúttal a fokozottan védett Csarna
völgyben, és egy alkalomra szóló belépő a (2 felnőtt és 2 gyerek részére) a Kemencei Erdei
Múzeumvasútba
II. kategória: családi kirándulás a kemencei kisvasúttal a fokozottan védett Csarna
völgyben, és egy alkalomra szóló belépő a (2 felnőtt és 2 középiskolás diák részére) a
Kemencei Erdei Múzeumvasútba
III. kategória: légi fotós kirándulás a Dunakanyar fölött, 1 fő részére

Ezen kívül minden második helyezett könyvjutalmat és Zsoldos Árpád madárhang- és éjszakai állathanggyűjteményt tartalmazó CD-jét kapja.

A harmadik helyezettek nyereménye: a 2015. év madara (búbos banka) bögre, dunai tarajos gőte hűtőmágnes, hazánk védett madarait ábrázoló francia kártya, bogárnéző.

Közönségdíj: exkluzív szakmai és fotós kirándulás a fekete gólya birodalmában (1 felnőtt és 1 diák részére), egy alkalomra szóló erdei kisvasutazás Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta között (2 felnőtt és 2 gyerek részére), mókusetető, a Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak erdei gyümölcsökből összeállított házi lekvárcsomagja, valamint a FotóBetyár felajánlásával 1 napos, szabadon választható workshop.

Különdíj: 1 napos workshop keretében, az egyéni felkészültségi szinthez igazított, interaktív fotózási technikák elsajátítása, egy lendületes csapatban, külső és belső helyszíneken, a FotóBetyár jóvoltából.

Minden díjazott oklevelet, Nagy Csaba - Odúlakó madaraink védelme c. könyvet, valamint terepi lábnyom – és terméshatározót is kap.

Szponzorok:
Börzsöny Alapítvány, Budapesti Távcső Centrum, Büki József Bt., Duna-Ipoly Nemzeti Park,
Forintos Gergely, FotóBetyár, Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kemencei Erdei Múzeumvasút, Madárdaloskert, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja, Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Kft., Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak, Natura Hill Zebegény Vendégház és Étterem.

 Minden pályázónak eredményes felkészülést kívánunk!

 


2015. március 24., kedd

Helyi védelemre érdemes a Kiserdő

Régóta készülök arra, hogy az elmúlt 3 év alatt készült átfogó tanulmányt bemutathassam a Kiserdőről, amely számos védett állat-és növényfaj utolsó menedéke Pesterzsébeten. Amikor a diákokkal belekezdtünk a pályázat megvalósításába, még nem is gondoltam, hogy egy védetté nyilvánító javaslatot fogok beadni a kerületi önkormányzatnak. Az eljárás jelenleg folyamatban van, és bízom abban, hogy a Kiserdő és környezete megkapja a helyi védett terület státuszt.
Addig is szeretném a Kiserdő kronológiáját itt, egyben felfűzve ismertetni.


2012 tavaszán, a Magyar Környezeti és Nevelési Egyesület által kiírt, "Otthon az erdőben" pályázat során ökológiai felméréseket kezdtünk végezni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédő osztályos tanulóival, a XX. kerületi Újtelepi Parkerdőben, amit a kerületiek csak Kiserdőnek neveznek. Első látogatásunkhoz nem sok reményt fűztünk, hiszen a területet lakótelep, kórház, távolabb pedig egy bevásárló központ határolja, és bárhova néztünk, mindenütt az illegális hulladéklerakók lehangoló látványa fogadott bennünket. Azt gondoltuk, hogy itt biztos alig élnek állatok. A Kiserdő hétről-hétre mégis egyre többet mutatott magából, ami a várakozásainkat rendre felülmúlta. A projektbe sok diákot tudtunk bevonni, akikre szintén hatott a lelkesedésünk, így meglepve állapítottuk meg, hogy összességében a vizsgálataink által mennyi információ birtokába jutottunk a terület élővilágával kapcsolatban. Az írásbeli dokumentum elkészítésén kívül előadást tartottunk az iskola tanulóinak, bemutattuk a plakátjainkat, fotóinkat. A projekt terméke itt olvasható és letölthető:

Az iskolai pályázat 2 hónapon belül lezárult, engem azonban egyre jobban hajtott a megismerés vágya. Tudni szerettem volna, vajon milyen fajokat rejteget még a Kiserdő, az Erzsébet-csatorna és környezetük. 2013-ban felkerestem az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy tanácsot kérjek, hogyan lehetne a terület gazdag kétéltű-és hüllőállományát megőrizni. A kapott szakmai instrukciók még nagyobb lendületet adtak, és megerősítettek abban az elhatározásomban, hogy a Kiserdőt a magam módján, meg kell mentenem. Innentől kezdve intenzív kétéltű-és hüllőtérképezésbe kezdtem bele, amelyhez sok fényképes anyagot gyűjtöttem, az adatokat pedig feltöltöttem a herptérkép oldalára:




Eddigi megfigyeléseim során az alábbi fajokat írtam össze:

A területen élő kétéltűek fajlistája:

pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina)

A területen élő hüllők fajlistája:
mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis)

Néhány fotóm az állatokról:
Fiatal fürge gyík

Kis tavibékák

Kockás sikló

Mocsári teknősök

Fiatal zöldgyík

Vízisikló

Nagy tavibéka

Kecskebéka
Fali gyík
Nőstény pettyes gőte
Hím dunai tarajos gőte
Erdei béka

A területen élő, kiemelendő ízeltlábú fajok:
sisakos sáska (Acrida ungarica), laposhasú acsa (Libellula depressa), kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum), szép légivadász (Coenagrion puella), négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), erdei rabló (Sympecma fusca).
Sisakos sáska

Laposhasú acsa hímje

Tavaly lehetőséget kaptunk arra, hogy az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola diákjai közösségi szolgálatot teljesíthessenek a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónál. Erről a "Segítő Diákok 2014" pályázatban is beszámoltam, ebből idézek:
A Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató és a Pesterzsébeti Önkormányzat minden évben szervez az Újtelepi Parkerdőben és annak környezetében „Mentsük meg a Kiserdőt!” környezettakarító akciót. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédelmet tanuló osztályai 2 éve tartó, rendszeres vizsgálatokat (ökológiai, talaj, Bisel-féle vízminősítés), növény-és állathatározást végeznek ezen a területen. Vizsgálataink során fedeztük fel ennek a Kiserdőnek, az Erzsébet-csatorna vizének színes élővilágát, fajgazdagságát; ugyanakkor az elhanyagolt, ember által szennyezett, leromlott arculatát. Ez a környezeti-természeti probléma zavaró a természet állapotára érzékeny fiatalok, az itt kikapcsolódni vágyó emberek számára egyaránt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a Kiserdő környezeti állapotának javítása nemcsak a már meglévő károkozás felszámolásával (pl. szemétszedés), hanem annak prevenciójával együtt valósítható meg hatékonyan. Az általunk választott terület fontos élőhelye a 2014-es év hüllőjének, a mocsári teknősnek (amely Natura 2000 jelölőfaj egyben), valamint számos egyéb hüllő-, kétéltűfajnak, énekesmadaraknak, sőt denevéreknek. Változatos növény-és állatvilága miatt kiváló helyszíne lehet az oktatásnak, szemléletformálásnak, iskolai közösségi szolgálatnak, amelyet hosszú távon a partner – és fogadószervezetekkel közösen megszervezett takarítási akciókba is be tudunk építeni.  Célunk az önként végzett munka értékének, örömének megismertetése a diákokkal.
A projekt iskolai közösségi munka keretében történő megvalósításának ötletével 2014. januárjában kerestem meg a Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Osztályának vezetőjét. Nyitottan, teljes szívvel állt a terv mellé, a személyes találkozóra meghívta a Szociális Foglalkoztató vezetőjét, aki szintén támogatta az elképzeléseimet. Ezután a megbeszélteknek megfelelően összeállítottam a projekt részletes menetét, a Szociális Foglalkoztató pedig kiállította a gyerekek nevére szóló szerződéseket, és rendelkezésünkre bocsátotta a tevékenységek teljesítéséről szóló dokumentáló lapokat. A közösségi munka lebonyolítására, a hosszas előkészítést követően, 2014. március 14. - április 30-a között került sor. Mivel az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának tagjaként szerettem volna egy olyan mintaprojekttel is szolgálni, ami a civil szervezetet fiatalok bevonásával is segíti, miközben a diákok betekintést nyernek egy természetvédelmi tevékenységbe, folyamatokba, örömmel fogadták a segítségünket. Ehhez Pesthidegkútra utaztunk, ami az iskolánktól távol esik, ezért azon diákoknak, akiknek nem volt tömegközlekedésre jogosító vonaljegye, továbbá valamennyi részt vevőnek az Eötvös Alapítvány kifizette az utazás és szolid étkezés költségét. A Szociális Foglalkoztató felkérésére, a Föld Napi rendezvényükre összeállítottunk egy színes tájékoztató füzetet, amely a Kiserdő őshonos és telepített fáit, költöző madarait, kétéltűit, hüllőit, a csatorna vízi parányait, valamint természetvédelmi értékét mutatja be. A kiadványt a KHVSZ szakmailag ellenőrizte, jóváhagyta, majd a Szociális Foglalkoztató 30 példányban kinyomtatta a számunkra kijelölt iskola 7.-es tanulóinak. A tervezett Kiserdő túrát az eső sajnos elmosta, ezért nem tudtuk a Kiserdőt olyan mélységében bemutatni, mint ahogyan szerettük volna. Nagy örömömre a "Mentsük meg a Kiserdőt" 2015. évi programjára felkérést kaptam a Szociális Foglalkoztatótól, hogy tartsak Kiserdő-túrát. Ehhez frissítettem a Kiserdő tájékoztató füzetet, ami remélem, minél több iskolához, gyerekhez eljut.
A Magyar Természetvédők Szövetsége készített egy kiadványt, ami nagy segítséget nyújtott abban, hogyan is induljak el, később pedig kérésemre támogató levelet is írtak. 2014. szeptemberében úgy éreztem, hogy elegendő felmérést végeztem, és talán sikerült annyi információt, dokumentációt összegyűjtenem, hogy egy szakmai javaslattal álljak elő a kerületi önkormányzatnál, a Kiserdő helyi védett területté nyilvánítására. Érdekes, hogy a környezetvédő osztályokban tananyagként tanítjuk a védetté nyilvánítás folyamatát, most azonban ennek részese is lehetek.


A már félig kész szakmai javaslatommal felkerestem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét, Bajor Zoltánt, aki örömmel nyújtott segítséget a terveimhez, így közösen fejeztük be a szakmai javaslattétel megírását. Ekkor tudtam meg, hogy néhány évvel ezelőtt a Tölgy Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyek a Budapesten helyi védelemre érdemes területek. Ehhez az MME is szolgáltatott madártani adatokat, amely alapján igen értékes területről van szó. A ráadás, hogy több Natura 2000 jelölő faj is él a területen: ezek a kisfészkű aszat, a mocsári teknős és a dunai tarajos gőte.

Az is célom volt, hogy az iskolát, a kerületi önkormányzatot, a terület kezelőit, a civil szervezeteket, és esetleg a helyi lakosokat egymáshoz közelebb hozzam, azért, hogy a védetté nyilvánító eljárást közösen vigyük sikerre. A barátaimnak, kollégáimnak is sokat meséltem az élményeimről, megfigyeléseimről, ezért egyre inkább szívügyemmé  vált a Kiserdő megmentése, így részemről amit tudok, maximálisan megteszek érte. Bízom abban, hogy sikerül az utókor számára megmenteni Pesterzsébet legkülönlegesebb élőhelyeit.

Néhány fotó a területről:

Az Erzsébet-ér
 Nyári aszpektus 
További fényképek a terület állat-és növényvilágáról, élőhelyeiről az alábbi linkeken tekinthetők meg.

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129032201955059297?authkey=CKathLy4yLyGmAE

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129453664263756801

A Kiserdő Facebook oldala:

 https://www.facebook.com/pesterzsebetikiserdotermeszetiertekei

Az itt közzétett adatok bármilyen felhasználása előtt vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen:
toth.marietta@pest.gov.hu

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate