Translate

2013. július 26., péntek

Túra a Nyugat-Börzsönyben


A Börzsönybe az idei évben kezdtem el gyakrabban kijárni. Rájöttem, hogy Budapestről vonattal könnyen és rövid időn belül el lehet jutni. Amióta pedig beléptem a Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportjába, azóta még inkább kötelességemnek érzem megismerni a hegység élővilágát. Immár harmadszor indultam túrázni egyedül, a mostani mégis izgalmasabbnak ígérkezett az előzőekhez képest. Mivel egy teljesen ismeretlen vidék hívogatott, most kissé lábremegéssel indultam útnak.  
Célpontom Márianosztra volt, ezért Szobig utaztam vonattal, onnan busz vitt Márianosztrára. Csendes falu fogadott, és meglepett az emberek közvetlensége. Ismeretlen gyerekek köszöntek rám, a boltban pedig a hentes próbált meg kiszolgálni engem. Illedelmesen elutasítottam, és már nyitottam is a térképemet, hogy elinduljak a kiszemelt útvonalon. Nem volt teljesen egyértelmű számomra, hogy a Mária P+ mikor csatlakozott le a Z jelről, én határozottan folytattam utamat a Z jelölésen. A falu határát elhagyva folyamatosan emelkedő, köves út fogadott. Néhány sárga gyűszűvirág, baracklevelű harangvirág, valamint a tájidegen fekete fenyő szegélyezte az erdei utat, ami hamarosan két hegyi rétbe nyílt. Még a faluból szemezgettem a Kopasz-hegy sziklás csúcsával, de nem találtam meg a hozzá vezető jelet, ezért továbbhaladtam a Lengyel-rétek felé. A közelben örvös galamb búgott, ami megtörte a tájra ülő csendet. Utólag jöttem rá, hogy a könnyebb bejárást választottam, ugyanis innen a Z+ jelen elkanyarodtam a Bükkös-árok irányában. A Bezina-patak száraz, kőgörgeteges medrét sötét, árnyas szurdokerdő kísérte. Két fekete harkály válaszolgatott egymásnak, az egyiket röptében sikerült is megpillantanom. Felvettem telefonra a kiáltását és visszajátszottam neki, amit szerintem hallott, mert azonnal reagált rá. Azt gondoltam, hogy így közelebb tudom csalogatni és lefotózhatom, de a tervem nem vált be. Mindenesetre feljegyeztem magamnak, hogy a birding.hu oldalra feltöltsem a megfigyelést. Elérve a Bezina-rétet, az előzőnél is sötétebb, de fiatalabb erdőbe léptem. A patakmenti csalánosban feltűntek a nefelejcs apró, kék szirmai, majd az erdei varázslófű fehér, első pillantásra jelentéktelennek tűnő virágai. A Po jelölés levezetett a Vasas-kút forráshoz. Rövid pihenőt engedélyeztem magamnak Nagyírtáspusztán. Itt van a kisvasút végállomása, ahonnan elutazhatunk Nagybörzsönybe; továbbá a Hosszú-völgy erdészeti tanösvényének első állomása. Sokat segítettek az idő és távolságok tervezésében azon útbaigazító táblák, amelyeket a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület önkéntesei újítottak fel, a befolyt adó 1 százalék felajánlásokból. Elhagyva a Szent Orbán Erdei Hotelt, visszatértem a Z jelzésre. Újabb emelkedő vitt fel a 609 m magas Sas-hegyre. Mivel a térkép szerint nem nyílik a csúcsáról kilátás, ezért kihagytam a Z háromszög jelzést. Meglepődtem, hogy már a második elpusztult vakonddal találkoztam, ráadásul ilyen tengerszint feletti magasságban. Ráadásul az sem fért a fejembe, hogy mit keresnek ezek az állatok ilyen köves területen. Az árnyas erdőből kitérőt tettem a homoki ágasliliommal, orbáncfűvel, bakfűvel tarkított Nagy-rét sztyepplejtőjére. Ahogy felsétáltam a legmagasabb pontjára, megnyílt előttem a horizont és ámulattal néztem a tájat. Csaknem 360 fokos panorámában gyönyörködhettem: a távolban feltűnt a Naszály, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny szelíd és vad nyugati vonulatai. Mondanom sem kell, hogy azonnal beleszerettem ebbe az ezerarcú vidékbe. Hasonlóan szép látnivalókkal lepett meg a Sós-hegy, ahonnan meredeken ereszkedett alá az ösvény. A visszafelé vezető úton latolgattam, hogy felkapaszkodjak-e a Kopasz-hegy csúcsára, de végül úgy döntöttem, hogy legközelebbre is hagyok élményt. Mintegy 40 perc alatt lerohantam a Lengyel-rétektől Márianosztra központjába, hogy elérjem a fél négyes buszt. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy úgy térjek haza, hogy nem láttam a Kálváriát. Így engedelmeskedtem a késztetésnek, amit nem bántam meg. Sok lépcsőfokon át lehet feljutni a kápolnához, de megéri. Leültem, és magamba szívtam a táj illatát, megnyugtató csendjét, megható szépségét. 
Egy költő bizonyára szebb sorokban foglalná össze ezt az élményt. Én csupán azt remélem, hogy a képeimmel sikerül elérnem, hogy minél többen felkeressék a Börzsöny eme szegletét.
 
Köves emelkedő vezet Márianosztra felől a Lengyel-rétek felé


A Bezina-patak köves medre

Bükkös-árok

Szurdok bükk fákkal

Ez a sárga gyűszűvirág még nem nyílt el.

Baracklevelű harangvirág

Nefelejcs

Erdei varázslófű

Nagyírtás állomáson

Nagy-rét júliusban

Nagy-rét

Kilátás a Nagy-rétről a Nyugat-Börzsönyre

Útban a Sós-hegy felé

Sós-hegy (584 m), távolban a Dunakanyar

Kopasz-hegy (539 m)

Kálvária Márianosztrán

Márianosztra a Kálvárióról, háttérben a Nagy-Gallával (497 m)

2013. július 24., szerda

Pilisi len túra


A Nagy-Szénáson tett kirándulások alkalmával mindig reméltem, hogy megpillantom a pilisi lent. A tanösvényen eddig nem találkoztam a fajjal, ezért elhatároztam, hogy jelentkezem egy pilisi len túrára, hogy megtudjam, hol is él e növény.
A májusi túrát a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, Mocsáry Dezső Vazul vezette. Nagykovácsiból indult sétánk, ahonnan hamar elértük a természetvédelmi terület határát jelző táblát. Ennek értelmében valamennyi, a területen élő növény-és állatfaj védettséget élvez. Időnként rövid pihenőt tartottunk, ekkor sok érdekességet tudhattunk meg a Szénások geológiájáról, növény-és állatvilágáról. A magas gubóvirág szép számban bontogatta kék, gömb fejecskéit és a kora nyarat idéző magyar szegfüvet is megtaláltuk a tanösvényen haladva. Jellegzetes, kör alakú csomókban növő fűféle a lappangó sás, ami a jó élőhelyek jelzője. 
Felérve a Nagy-Szénás hármas kúpjára, szemet gyönyörködtető látványként terült el alattunk a Budai-hegység és a Pilis. A középső kúpon még megtaláltuk a fekete kökörcsin néhány tövét, igaz, addigra már elnyíltak. Érdekes élmény volt azt tapasztalni, hogy egy hét alatt mennyire megváltozott az aszpektus. Egy hete még a fürtös gyöngyikék lila szőnyege borította a Szénásokat, megtűzdelve a tavaszi kankalinok sárgájával, melyek mostanra az árvalányhajaknak adták át helyüket. 

Kilátás a Nagy-Szénás középső csúcsáról
 Az egykori turistaház falánál elkanyarodva folytattuk utunkat a pilisi len „hazája” felé. A terület csak vezetővel látogatható, ennek ellenére (mivel külön tábla nem jelzi) többen is beléptek a pilisi len szigorúan titokban tartott élőhelyére. Ügyeltünk arra, hogy a lehető legkevesebb taposást okozzuk, ezért egymást libasorban követtük a hegygerincen.
A pilisi lent a Borbás-gerincen találjuk, amely nevét a növény felfedezőjéről, Borbás Vince botanikusról kapta. A terület a Berni Egyezmény hatálya alá tartozik, amely az európai vadon élő élőlények és természetes élőhelyeik megőrzését írja elő. Kutatók felmérése szerint a jelenlegi állományát nagyjából 30.000 tő alkotja. Az egyes egyedeket nagyon nehéz lehatárolni, mert a növény a gyökeréről is hozhat új hajtást. Ezentúl vannak úgynevezett alvó egyedek is, amelyek egyik évben kinyílnak, 2-3 évig nem látni őket, majd újra megjelennek. 

A pilisi len eszmei értéke 250.000 Ft,  impozáns sárga virágai a május-júniusi időszakban virítanak.

A faj tipikus ereklyenövény, vagyis egyszerre bennszülött (endemikus) és jégkorszaki maradvány (reliktum). Azonban vitatott még, hogy a jégkorszak előtti, vagy a jégkorszakon belüli meleg időszakban élt-e a növény. A faj természetes élőhelyének megőrzése azért is fontos, mert a gyökerén egy szintén reliktum gombafajjal él szimbiózisban. Ha ezt a szoros kapcsolatot megszakítjuk a két élőlény között, akkor az mindkettőjük számára egyet jelent a pusztulással. Mindezek megmagyarázzák azt is, miért nem lehetséges a pilisi lent szaporítani. 

Az európai jelentőségű védelmet élvező Szénás-hegycsoport a pilisi len egyetlen hazai élőhelye.


Úgy érzem, hogy a tanításban is hasznát vehetem annak, amit a túrán láttam és hallottam, így saját élményekből táplálkozva hatásosabban tudom majd bemutatni a pilisi lent.
Mivel a konkrét lelőhely nem publikus, ezért nem szeretnék további fotókat közölni. Aki mindenképpen szeretné megismerni a növényt, figyelje a Duna-Ipoly Nemzeti Park eseménynaptárát.
Ha valaki csupán egy kis túrához kapott kedvet, annak ízelítőül az alábbi bejegyzésemet ajánlom:  http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.hu/2012/12/kirandulas-szenasok-rejtett-kincseihez.html

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate