Translate

2012. december 9., vasárnap

Kirándulás a Szénások rejtett kincseihez


Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki felkeresi a Szénás-hegycsoportot.  Ki gondolná, hogy a kétmilliós fővárosunk szomszédságában micsoda ritka növény - és állatfajokat őrző terület húzódik? Én sem akartam hinni a szememnek, amikor először pillantottam meg az Alsó-Zsíros-hegy vadregényes szikláit vagy a Nagy-Szénás csúcsáról elém táruló körpanorámát.

Egy vérbeli hegyvidék

Tömegközlekedéssel könnyen eljuthatunk a Hűvösvölgybe, ahonnan a 63-as számú busszal nagyjából tizenöt perc alatt jutunk Nagykovácsiba. A községházától mintegy 2 km-es sétával, a zöld turista útvonalon juthatunk az Alsó-Zsíros-hegyhez. Kirándulásunkat érdemes ezzel a csodaszép hellyel kezdeni. Amikor a falu határához érkezünk -szerencsére a természetvédelmi intézkedéseknek- egy sorompót találunk, valamint a fokozottan védett természeti terület tábláját, melyek együttesen jelzik, hogy ide csak gyalogosan vagy kerékpárral juthatunk be. A sűrű erdőben fellelhető a turistaház egykori falmaradványa, melyet elhagyva hamarosan megnyílik előttünk a horizont. Megérkeztünk a Sziklás-hegy bércorrára. 
Keskeny gerincen jutunk a Sziklás-hegyre.
 

Amerre a szem ellát, fekete fenyvesekkel borított sziklákat talál. Korábban ez nem volt így: a mész és dolomit a kőfejtés áldozata lett, a mészégetéshez pedig tetemes mennyiségű fára volt szükség. Azzal, hogy kivágták a fákat, a szél és az eső okozta erózió lehordta a talaj egy részét; amely zsíros fényű tömbbé tette hasonlatossá a hegyet.
Az elvékonyodott termőrétegen jól alkalmazkodó, melegkedvelő fekete fenyveseket telepítettek.


A lábunk alatt elterülő dolomitsziklagyepek rendkívül értékes élőhelyek. Egy négyzetméternyi területükön akár 40-50 növényfaj is előfordulhat. Egyik impozáns, fokozottan védett képviselőjük a rojtos-sallangos szirmú István király-szegfű.

Az István király-szegfű a Dunántúli-középhegység bennszülöttje, elterjedésének északi határát itt éri el
Illatos virágaiban egész nyáron gyönyörködhetünk, azonban aszályos időszakban korábban elnyílik. Sajnos az idei évben ez tapasztalható volt. A meredeken leszakadó sziklák annyira magukkal ragadóak, hogy nehéz tőlük búcsút venni. Hívogat a Nagy-Szénás, így túránkat visszafordulva folytatjuk. Egészen frissen elhelyezett tábla nyújt információt a tanösvényhez jutásról. Eszerint 2,4 km-t kell -kellemes 40 percnyi sétával- szintben megtennünk, az Országos Kék Túra vonalán.  

Ezerarcú sziklakúpok

A némi árnyat adó, világos erdőből jutunk egy tisztásra, ahol felfedezhetjük a tanösvény pihenőhelyet is biztosító, első állomását. A fenyőfákon gyakran kíváncsiskodó őszapók keltenek feltűnést. Egykor működő murvabánya és egy adótorony mellett elhaladva, fokozatos emelkedőn érjük el a tanösvényt magában foglaló, fokozott oltalom alatt álló területet. Az Európa Tanács még 1995-ben adományozta a Szénásoknak az Európa Diplomát, mely az Európa szerte kiemelkedő jelentőségű élőhelyek és fajok megmentését szolgálja. (Magyarországon összesen három ilyen terület van.) Az újabb sorompón a továbbiakban csupán gyalogszerrel lehet bejutni. Egy sor tiltás lép életbe: például a kijelölt útvonalról tilos (egyébként veszélyes is) letérni. Ennek az a fő oka, hogy számos növény érzékeny a taposásra. Ahogy haladunk a fehér dolomittörmelékes kaptatón felfelé, érdemes visszafelé is pillantást vetni, ugyanis ellátunk egészen a János-hegyig, sőt, feltűnik a párába vesző távoli Gellért-hegy is. Érzékszerveinket egyre több inger kényezteti. Tavasszal az addig kopár sziklafalak megtelnek élettel: virágaikat bontogatják a növények, a fenyők tűleveleinek bódító illatával nem lehet betelni, a citromsármány énekével romantikus hangulatba sodorja az erre járót. Nyáron, a napsütötte sziklákon zöld gyíkok szívják magukba a meleget; a lepkék pedig sorra látogatják a nektárt adó virágokat. 

Ez a zöldgyík hím éppen nászruhájában pompázik.
Mind a négy hazai pillangófaj megtalálható ezen a területen; s közülük a legféltettebb a fokozottan védett, június végéig repülő Kis Apolló-lepke.

A telepített fenyőerdőt kisebb tisztások szakítják meg. Érdemes kitérőt tennünk a tanösvény 4. állomására, ahol tavasszal és nyáron mezei zsályával, hegyi imolával, magyar szegfűvel tarkított virágmező fogad bennünket. 

Májusban virágba borul a Nagy-Szénás.

Egy hatalmas magas kőris dacol a korral, mielőtt feljutunk a Nagy-szénás 550,3 m magas kúpjára. 

A növényborítottság hiánya miatt állandóan fúj a szél.

Innen 360 fokos, azaz körpanoráma tárul elénk! Észak felé tekintve a Pilis, keletre a Kevélyek, délre a Budai-hegyek legmagasabb pontja, a Nagy-Kopasz, míg nyugati irányba a Kutya-hegy tűnik fel. Itt készült képeinket összefűzhetjük és otthon, a monitor képernyőjén újra átélhetjük a pazar látványt.

Árvalányhajjal borított sztyepprétek

Amennyiben egész napos túrára vágyunk, a tanösvényt elhagyva ereszkedjünk le a kék túrajelzést követve. Döntésünket nem fogjuk megbánni, ugyanis hamarosan a Kutya-hegy nyergének festői szépségű tisztására érünk. Ha szerencsénk van, találkozhatunk hazánk egyik legszebb pókjával, a bikapókkal.

Sziklagyepeken, sztyepplejtőkön vadászik az élénk színű, hím bikapók.

Válaszút elé kerülünk: haladjunk tovább a kék plusz, majd a sárga jelzésen. Kellemes árnyat nyújtó erdőbe lépünk, ahol tavasszal az odvas keltike festi lilára az aljnövényzetet. Szeptemberben az őszi kikerics bontogatja virágait és termését érleli a csipkebogyó. 

Arany János „Őszikék” című versciklusának névadója feltehetően az őszi kikerics volt.

Az erdőből kiérve egyszercsak véget ér a Budai-hegyek vonulata. A távolban észrevehetjük a Vértest és a Gerecsét. 

A Kutya-hegyről nyíló kilátás
Előttünk a „tollas” árvalányhaj uralta lejtősztyepp késztet fotózásra. Tavasszal itt leánykökörcsinek és tavaszi héricsek pompáznak.

A napsütötte, déli lejtősztyeppen a szél lágyan játszik az árvalányhajjal.

Kora tavasszal a védett leánykökörcsin örvendeztet meg bennünket bájos szépségével.  

A meleg, kora őszi napsugarak még előcsalogatják a sebesen cikázó szitakötőket.

Hamarosan elérjük a fokozottan védett területet lezáró kerítést és létrát. Közeledünk a falu határához, amit a murvás út is jelez. Fejünkben megfogalmazódik a gondolat: ide vissza kell jönni!

A fent javasolt körtúra (magában foglalva a tanösvény első hat állomását) teljes hossza nagyjából 11 km, míg csak a tanösvény (összesen 7 állomása van) 2,1 km hosszú.  A kirándulás családok és kezdő túrázók számára is ideális: könnyen teljesíthető, nincsenek fárasztó szintkülönbségek, ezért remek kikapcsolódást nyújt.
Nem utolsó sorban pedig a Szénások minden évszakban maradandó, szép emlékekkel gazdagítanak bennünket.
 
Ajánlott:
Budai-hegység térképet vinni (Cartographia, spirálozott), ami számtalan információval szolgál a Budai-hegység keletkezéséről, élővilágáról, túrajavaslatokat tartalmaz gyalogosok és kerékpárosok számára egyaránt. 
Plusz réteget, széldzsekit magunkkal vinni (mivel a Nagy-Szénás csúcsán mindig fúj a szél).
előzetesen utánajárnunk az egyes növényfajok virágzási idejének (ha azokat például fotózni is szeretnénk), így a túránkat ehhez igazítva nem érhet bennünket csalódás.
Beszerezni a Nagy-Szénás tanösvény füzetet (Tanösvények Budapest körül 1.), ami a www.szenas.hu weboldalról Pdf formátumban letölthető.
Ha van még hely a hátizsákunkban, csempésszünk bele egy növény- és lepkehatározó könyvet:
Dr. Thomas Schauer – Claus Caspari: Kirándulók növényhatározója megbízható színkulccsal.
Dr. Helgard Reichholf – Riehm: Lepkék (Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub). 


Ez a cikk eredetileg egy magazinnak készült, ezért nincsenek a vízjelek a képeimen.

1 megjegyzés:

  1. Kedves Marietta!
    A jelen bejegyzés jócskán felülmúlja minőségileg azokat, amelyeket abban a bizonyos magazinban megjelentetnek általában. Jól felépített, az odalátogatóknak valóban hasznos információkat nyújtó, jó minőségű fotókkal megtűzdelt hangulatos kis írás ez!
    Ne is bánkódj azon, hogy ott nem jelent meg, jó helye van neki itt nálad, eredetiben.
    Örülök, hogy elküldted a linket az oldaladhoz, mert eddig még nem találkoztam vele!
    Üdvözlettel, Zsolt

    VálaszTörlés

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate