Translate

2012. december 9., vasárnap

Kirándulás a Szénások rejtett kincseihez


Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki felkeresi a Szénás-hegycsoportot.  Ki gondolná, hogy a kétmilliós fővárosunk szomszédságában micsoda ritka növény - és állatfajokat őrző terület húzódik? Én sem akartam hinni a szememnek, amikor először pillantottam meg az Alsó-Zsíros-hegy vadregényes szikláit vagy a Nagy-Szénás csúcsáról elém táruló körpanorámát.

Egy vérbeli hegyvidék

Tömegközlekedéssel könnyen eljuthatunk a Hűvösvölgybe, ahonnan a 63-as számú busszal nagyjából tizenöt perc alatt jutunk Nagykovácsiba. A községházától mintegy 2 km-es sétával, a zöld turista útvonalon juthatunk az Alsó-Zsíros-hegyhez. Kirándulásunkat érdemes ezzel a csodaszép hellyel kezdeni. Amikor a falu határához érkezünk -szerencsére a természetvédelmi intézkedéseknek- egy sorompót találunk, valamint a fokozottan védett természeti terület tábláját, melyek együttesen jelzik, hogy ide csak gyalogosan vagy kerékpárral juthatunk be. A sűrű erdőben fellelhető a turistaház egykori falmaradványa, melyet elhagyva hamarosan megnyílik előttünk a horizont. Megérkeztünk a Sziklás-hegy bércorrára. 
Keskeny gerincen jutunk a Sziklás-hegyre.
 

Amerre a szem ellát, fekete fenyvesekkel borított sziklákat talál. Korábban ez nem volt így: a mész és dolomit a kőfejtés áldozata lett, a mészégetéshez pedig tetemes mennyiségű fára volt szükség. Azzal, hogy kivágták a fákat, a szél és az eső okozta erózió lehordta a talaj egy részét; amely zsíros fényű tömbbé tette hasonlatossá a hegyet.
Az elvékonyodott termőrétegen jól alkalmazkodó, melegkedvelő fekete fenyveseket telepítettek.


A lábunk alatt elterülő dolomitsziklagyepek rendkívül értékes élőhelyek. Egy négyzetméternyi területükön akár 40-50 növényfaj is előfordulhat. Egyik impozáns, fokozottan védett képviselőjük a rojtos-sallangos szirmú István király-szegfű.

Az István király-szegfű a Dunántúli-középhegység bennszülöttje, elterjedésének északi határát itt éri el
Illatos virágaiban egész nyáron gyönyörködhetünk, azonban aszályos időszakban korábban elnyílik. Sajnos az idei évben ez tapasztalható volt. A meredeken leszakadó sziklák annyira magukkal ragadóak, hogy nehéz tőlük búcsút venni. Hívogat a Nagy-Szénás, így túránkat visszafordulva folytatjuk. Egészen frissen elhelyezett tábla nyújt információt a tanösvényhez jutásról. Eszerint 2,4 km-t kell -kellemes 40 percnyi sétával- szintben megtennünk, az Országos Kék Túra vonalán.  

Ezerarcú sziklakúpok

A némi árnyat adó, világos erdőből jutunk egy tisztásra, ahol felfedezhetjük a tanösvény pihenőhelyet is biztosító, első állomását. A fenyőfákon gyakran kíváncsiskodó őszapók keltenek feltűnést. Egykor működő murvabánya és egy adótorony mellett elhaladva, fokozatos emelkedőn érjük el a tanösvényt magában foglaló, fokozott oltalom alatt álló területet. Az Európa Tanács még 1995-ben adományozta a Szénásoknak az Európa Diplomát, mely az Európa szerte kiemelkedő jelentőségű élőhelyek és fajok megmentését szolgálja. (Magyarországon összesen három ilyen terület van.) Az újabb sorompón a továbbiakban csupán gyalogszerrel lehet bejutni. Egy sor tiltás lép életbe: például a kijelölt útvonalról tilos (egyébként veszélyes is) letérni. Ennek az a fő oka, hogy számos növény érzékeny a taposásra. Ahogy haladunk a fehér dolomittörmelékes kaptatón felfelé, érdemes visszafelé is pillantást vetni, ugyanis ellátunk egészen a János-hegyig, sőt, feltűnik a párába vesző távoli Gellért-hegy is. Érzékszerveinket egyre több inger kényezteti. Tavasszal az addig kopár sziklafalak megtelnek élettel: virágaikat bontogatják a növények, a fenyők tűleveleinek bódító illatával nem lehet betelni, a citromsármány énekével romantikus hangulatba sodorja az erre járót. Nyáron, a napsütötte sziklákon zöld gyíkok szívják magukba a meleget; a lepkék pedig sorra látogatják a nektárt adó virágokat. 

Ez a zöldgyík hím éppen nászruhájában pompázik.
Mind a négy hazai pillangófaj megtalálható ezen a területen; s közülük a legféltettebb a fokozottan védett, június végéig repülő Kis Apolló-lepke.

A telepített fenyőerdőt kisebb tisztások szakítják meg. Érdemes kitérőt tennünk a tanösvény 4. állomására, ahol tavasszal és nyáron mezei zsályával, hegyi imolával, magyar szegfűvel tarkított virágmező fogad bennünket. 

Májusban virágba borul a Nagy-Szénás.

Egy hatalmas magas kőris dacol a korral, mielőtt feljutunk a Nagy-szénás 550,3 m magas kúpjára. 

A növényborítottság hiánya miatt állandóan fúj a szél.

Innen 360 fokos, azaz körpanoráma tárul elénk! Észak felé tekintve a Pilis, keletre a Kevélyek, délre a Budai-hegyek legmagasabb pontja, a Nagy-Kopasz, míg nyugati irányba a Kutya-hegy tűnik fel. Itt készült képeinket összefűzhetjük és otthon, a monitor képernyőjén újra átélhetjük a pazar látványt.

Árvalányhajjal borított sztyepprétek

Amennyiben egész napos túrára vágyunk, a tanösvényt elhagyva ereszkedjünk le a kék túrajelzést követve. Döntésünket nem fogjuk megbánni, ugyanis hamarosan a Kutya-hegy nyergének festői szépségű tisztására érünk. Ha szerencsénk van, találkozhatunk hazánk egyik legszebb pókjával, a bikapókkal.

Sziklagyepeken, sztyepplejtőkön vadászik az élénk színű, hím bikapók.

Válaszút elé kerülünk: haladjunk tovább a kék plusz, majd a sárga jelzésen. Kellemes árnyat nyújtó erdőbe lépünk, ahol tavasszal az odvas keltike festi lilára az aljnövényzetet. Szeptemberben az őszi kikerics bontogatja virágait és termését érleli a csipkebogyó. 

Arany János „Őszikék” című versciklusának névadója feltehetően az őszi kikerics volt.

Az erdőből kiérve egyszercsak véget ér a Budai-hegyek vonulata. A távolban észrevehetjük a Vértest és a Gerecsét. 

A Kutya-hegyről nyíló kilátás
Előttünk a „tollas” árvalányhaj uralta lejtősztyepp késztet fotózásra. Tavasszal itt leánykökörcsinek és tavaszi héricsek pompáznak.

A napsütötte, déli lejtősztyeppen a szél lágyan játszik az árvalányhajjal.

Kora tavasszal a védett leánykökörcsin örvendeztet meg bennünket bájos szépségével.  

A meleg, kora őszi napsugarak még előcsalogatják a sebesen cikázó szitakötőket.

Hamarosan elérjük a fokozottan védett területet lezáró kerítést és létrát. Közeledünk a falu határához, amit a murvás út is jelez. Fejünkben megfogalmazódik a gondolat: ide vissza kell jönni!

A fent javasolt körtúra (magában foglalva a tanösvény első hat állomását) teljes hossza nagyjából 11 km, míg csak a tanösvény (összesen 7 állomása van) 2,1 km hosszú.  A kirándulás családok és kezdő túrázók számára is ideális: könnyen teljesíthető, nincsenek fárasztó szintkülönbségek, ezért remek kikapcsolódást nyújt.
Nem utolsó sorban pedig a Szénások minden évszakban maradandó, szép emlékekkel gazdagítanak bennünket.
 
Ajánlott:
Budai-hegység térképet vinni (Cartographia, spirálozott), ami számtalan információval szolgál a Budai-hegység keletkezéséről, élővilágáról, túrajavaslatokat tartalmaz gyalogosok és kerékpárosok számára egyaránt. 
Plusz réteget, széldzsekit magunkkal vinni (mivel a Nagy-Szénás csúcsán mindig fúj a szél).
előzetesen utánajárnunk az egyes növényfajok virágzási idejének (ha azokat például fotózni is szeretnénk), így a túránkat ehhez igazítva nem érhet bennünket csalódás.
Beszerezni a Nagy-Szénás tanösvény füzetet (Tanösvények Budapest körül 1.), ami a www.szenas.hu weboldalról Pdf formátumban letölthető.
Ha van még hely a hátizsákunkban, csempésszünk bele egy növény- és lepkehatározó könyvet:
Dr. Thomas Schauer – Claus Caspari: Kirándulók növényhatározója megbízható színkulccsal.
Dr. Helgard Reichholf – Riehm: Lepkék (Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub). 


Ez a cikk eredetileg egy magazinnak készült, ezért nincsenek a vízjelek a képeimen.

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate