Translate

2012. október 30., kedd

A fekete gyémánt



Ma délután sietve indultunk a Margitszigetre, hogy a Nap utolsó sugarait még kihasználhassuk. Persze mire kiértünk, elég komor felhők kúsztak a Nap elé, és úgy tűnt, nem akarnak továbbállni. A borúra jött a derű –részünkről. 
Egy kíváncsi vörösbegy ugrált a fákon és nézett le ránk hatalmas fekete szemeivel, megörvendeztetve bennünket. 
Ez a vörösbegy északabbról érkezett hozzánk télre.
 A tónál tőkés récék társaságában feltűnt egy másik vízi madárka is. Kétségbe esetten követte közeli rokonait és magas sípoló hangot adott ki. Időnként egy genetikailag rögzített mozdulatsorral próbálta magára felhívni a figyelmet. A csörgő réce a legkisebb termetű récefaj, mely hazánkban csak vonuló fajként figyelhető meg. Nagyon meglepett, hogy ez a helyes madár Magyarországon sajnos nem áll természetvédelmi oltalom alatt. 

Csörgő réce hímje, díszes tollruhájában.

A színes nádasban feltűnt egy apró füzike is, mely ugyan bizalmas természetű madár, de közeledtemre hamar felröppent egy közeli fára. Vártunk, de sajnos nem jött vissza. Az őszapók nyughatatlan mozgásukkal folyamatos kihívás elé állítanak. Még nem mondtam le egy jó őszapó fotóról. Talán könnyebb lesz őket télen, a lecsupaszodott fákon lefényképezni.
A füzike bizalmas természetű madár.
Tempósabbra vettük sétánkat, amikor egy farönk tövében egy nagy fekete madárra figyeltünk fel. A harkályfélék legnagyobb termetű képviselője, a fekete harkály (Dryocopus martius) került a szemünk elé. Látszólag ügyet sem vetett ránk, mi pedig nem törődtünk azzal, hogy kevés fény áll rendelkezésünkre, így fotóztunk, ahogy tudtunk. Szorgalmasan kopácsolta erős vésőcsőrével a rönköt és közben hosszú nyelvével kiragadta a zsákmányát (feltehetően hangyákat). Erős faroktollaival támasztotta magát és úgy tűnt, mintha ülne a fűben. Legalább öt percen keresztül hagyta magát fotózni, majd elrepült hangos kiáltások közepette. Megfigyelhettük, hogy a harkályoktól eltérő módon, nem hullámzóan repül, hanem inkább egyenes vonalban. 

A képen a fekete harkály tojó látható (a piros fejdísz nem húzódik le a homlokon).

Szerencsénk nem ismert határokat, ugyanis a sétánkat folytatva újra találkoztunk madarunkkal. Ekkor egy óriási platánfa korhadt ágában talált egy esővízzel teli kelyhet, melyből gyakran kortyolgatott. Jót mulattam azon, ahogyan időnként szinte gonosz tekintettel felkapta, majd himbálta fejét jobbra-balra. Természetesen a kéreg alatt megbújó, élő eleséget fürkészte.
A harkály a fában összegyűlt esővízzel oltotta szomját.
A fekete harkály varjú méretű (40-46 cm testhossz), koromfekete madár. A hím piros sapkát visel, a tojónak csak a tarkóját díszíti a piros folt. Szeme világos, szinte fehér, pupillája jól látszik. Feje oldalról hosszúkás, szögletes, nyaka pedig keskeny. Hazánkban állandó madár, elsősorban középhegységi bükkösökben, tölgyesekben, ártéri erdőkben és idősebb alföldi erdőkben fészkel. Ovális odúját maga készíti, akár 6-10 méter magasságban. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50.000 Ft.

Az MME Börzsöny Helyi Csoportjának honlapján (http://www.borzsony.org/) találtam egy jó leírást, ami a harkály utáni nyomkeresésben nyújt hasznos tanácsokat.
 „Télen keressük a félresöpört havat, a farok, a szárny vagy a láb által hagyott nyomokat a hangyabolyoknál, farakásoknál és fatönköknél. Ez a faj hosszú, függőleges és négyszögletes lyukakat készít táplálkozáskor, miközben a rovarokat keresi mélyen a fában. Gyakran táplálkozik alacsonyan, akár néhány napon keresztül is egy helyen „dolgozik”, ezért fontos, hogy a keresésnél külön figyeljünk a nagy faforgács halmokra, a lefeszített ké­regdarabokra és a teljesen kifaragott farönkökre.”

2012. október 23., kedd

A szender, aki nem nappal szendereg

Talán nincs olyan ember, aki ne szeretné a lepkéket. A pillangók vonzzák a tekintetet, számomra hasonlóan izgalmas perceket képesek szerezni a szenderek (Sphingidae). Egyik legismertebb képviselőjük a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum). 
A legtöbb szendertől eltérően ez a faj nappal aktív. Első pillantásra kolibrinek tűnik ez a lepke. Villámgyorsan és kitartóan cikázik (a szenderekre jellemzően), emiatt nehéz lefényképezni.
A kacsafarkú szender másodpercenkénti 50-100 szárnycsapásával bármilyen manőverre képes.
A száguldás bajnoka (1/800 sec expozíciós idő kellett a gyors mozgás kimerevítéséhez.
Egy helyben lebegve a virág előtt, röptében szív nektárt, igencsak hosszú pödörnyelvével. Feje nagy, csápjai vaskosak és a kiszélesedők. Teste tömzsi, erősen szőrözött, bundás benyomást kelt. 
A kacsafarkú szender legfeltűnőbb határozóbélyege mégis a potrohvégi "kacsafark", ami megnagyobbodott pikkelyekből és fekete-fehér pamacsokból áll. Elülső szárnyai hosszabbak, rejtőszínűek, barna alapon keresztben sávozottak, míg hátulsó szárnyai narancssárga színűek. Szárnyainak fesztávolsága 3,6 cm-5,0 cm. Ízelt lábai gyengék. 

A szender lábacskájára egy virágporszem tapadt, így biztosítva van a beporzás.
 
Európa déli részén él, innen vándorol minden évben észak felé, így hozzánk is eljut. A melegebb vidékeken szinte tömeges, egyébként évről-évre ingadozik az állománya. Főként a napos nyiladékokban, erdőszegélyeken él, de gyakran a városokban, parkokban, virágoskertekben is észrevehetjük. Kedveli a lila színű virágokat, elsősorban a tölcséres virágokat látogatja. A petúnia ágyások tulajdonosai különösen számíthatnak a lepke megjelenésére. A vadonban a kígyószisz, lonc, szappanfű, imola beporzásában jelentős szerepet vállal.  Egész évben repül, a kifejlett egyedek pincékben telelnek át. Egyes megfigyelések szerint a nálunk kifejlődött példányok egy része ősszel visszarepül eredeti hazájába.


Felhasznált irodalom:
Dr. Helgard Reichholf-Riehm: Lepkék (Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub)
Móczár László: Rovarkalauz
Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről
Heiko Bellmann: Milyen rovar ez?

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate