Translate

2012. október 30., kedd

A fekete gyémánt



Ma délután sietve indultunk a Margitszigetre, hogy a Nap utolsó sugarait még kihasználhassuk. Persze mire kiértünk, elég komor felhők kúsztak a Nap elé, és úgy tűnt, nem akarnak továbbállni. A borúra jött a derű –részünkről. 
Egy kíváncsi vörösbegy ugrált a fákon és nézett le ránk hatalmas fekete szemeivel, megörvendeztetve bennünket. 
Ez a vörösbegy északabbról érkezett hozzánk télre.
 A tónál tőkés récék társaságában feltűnt egy másik vízi madárka is. Kétségbe esetten követte közeli rokonait és magas sípoló hangot adott ki. Időnként egy genetikailag rögzített mozdulatsorral próbálta magára felhívni a figyelmet. A csörgő réce a legkisebb termetű récefaj, mely hazánkban csak vonuló fajként figyelhető meg. Nagyon meglepett, hogy ez a helyes madár Magyarországon sajnos nem áll természetvédelmi oltalom alatt. 

Csörgő réce hímje, díszes tollruhájában.

A színes nádasban feltűnt egy apró füzike is, mely ugyan bizalmas természetű madár, de közeledtemre hamar felröppent egy közeli fára. Vártunk, de sajnos nem jött vissza. Az őszapók nyughatatlan mozgásukkal folyamatos kihívás elé állítanak. Még nem mondtam le egy jó őszapó fotóról. Talán könnyebb lesz őket télen, a lecsupaszodott fákon lefényképezni.
A füzike bizalmas természetű madár.
Tempósabbra vettük sétánkat, amikor egy farönk tövében egy nagy fekete madárra figyeltünk fel. A harkályfélék legnagyobb termetű képviselője, a fekete harkály (Dryocopus martius) került a szemünk elé. Látszólag ügyet sem vetett ránk, mi pedig nem törődtünk azzal, hogy kevés fény áll rendelkezésünkre, így fotóztunk, ahogy tudtunk. Szorgalmasan kopácsolta erős vésőcsőrével a rönköt és közben hosszú nyelvével kiragadta a zsákmányát (feltehetően hangyákat). Erős faroktollaival támasztotta magát és úgy tűnt, mintha ülne a fűben. Legalább öt percen keresztül hagyta magát fotózni, majd elrepült hangos kiáltások közepette. Megfigyelhettük, hogy a harkályoktól eltérő módon, nem hullámzóan repül, hanem inkább egyenes vonalban. 

A képen a fekete harkály tojó látható (a piros fejdísz nem húzódik le a homlokon).

Szerencsénk nem ismert határokat, ugyanis a sétánkat folytatva újra találkoztunk madarunkkal. Ekkor egy óriási platánfa korhadt ágában talált egy esővízzel teli kelyhet, melyből gyakran kortyolgatott. Jót mulattam azon, ahogyan időnként szinte gonosz tekintettel felkapta, majd himbálta fejét jobbra-balra. Természetesen a kéreg alatt megbújó, élő eleséget fürkészte.
A harkály a fában összegyűlt esővízzel oltotta szomját.
A fekete harkály varjú méretű (40-46 cm testhossz), koromfekete madár. A hím piros sapkát visel, a tojónak csak a tarkóját díszíti a piros folt. Szeme világos, szinte fehér, pupillája jól látszik. Feje oldalról hosszúkás, szögletes, nyaka pedig keskeny. Hazánkban állandó madár, elsősorban középhegységi bükkösökben, tölgyesekben, ártéri erdőkben és idősebb alföldi erdőkben fészkel. Ovális odúját maga készíti, akár 6-10 méter magasságban. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50.000 Ft.

Az MME Börzsöny Helyi Csoportjának honlapján (http://www.borzsony.org/) találtam egy jó leírást, ami a harkály utáni nyomkeresésben nyújt hasznos tanácsokat.
 „Télen keressük a félresöpört havat, a farok, a szárny vagy a láb által hagyott nyomokat a hangyabolyoknál, farakásoknál és fatönköknél. Ez a faj hosszú, függőleges és négyszögletes lyukakat készít táplálkozáskor, miközben a rovarokat keresi mélyen a fában. Gyakran táplálkozik alacsonyan, akár néhány napon keresztül is egy helyen „dolgozik”, ezért fontos, hogy a keresésnél külön figyeljünk a nagy faforgács halmokra, a lefeszített ké­regdarabokra és a teljesen kifaragott farönkökre.”

2012. október 23., kedd

A szender, aki nem nappal szendereg

Talán nincs olyan ember, aki ne szeretné a lepkéket. A pillangók vonzzák a tekintetet, számomra hasonlóan izgalmas perceket képesek szerezni a szenderek (Sphingidae). Egyik legismertebb képviselőjük a kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum). 
A legtöbb szendertől eltérően ez a faj nappal aktív. Első pillantásra kolibrinek tűnik ez a lepke. Villámgyorsan és kitartóan cikázik (a szenderekre jellemzően), emiatt nehéz lefényképezni.
A kacsafarkú szender másodpercenkénti 50-100 szárnycsapásával bármilyen manőverre képes.
A száguldás bajnoka (1/800 sec expozíciós idő kellett a gyors mozgás kimerevítéséhez.
Egy helyben lebegve a virág előtt, röptében szív nektárt, igencsak hosszú pödörnyelvével. Feje nagy, csápjai vaskosak és a kiszélesedők. Teste tömzsi, erősen szőrözött, bundás benyomást kelt. 
A kacsafarkú szender legfeltűnőbb határozóbélyege mégis a potrohvégi "kacsafark", ami megnagyobbodott pikkelyekből és fekete-fehér pamacsokból áll. Elülső szárnyai hosszabbak, rejtőszínűek, barna alapon keresztben sávozottak, míg hátulsó szárnyai narancssárga színűek. Szárnyainak fesztávolsága 3,6 cm-5,0 cm. Ízelt lábai gyengék. 

A szender lábacskájára egy virágporszem tapadt, így biztosítva van a beporzás.
 
Európa déli részén él, innen vándorol minden évben észak felé, így hozzánk is eljut. A melegebb vidékeken szinte tömeges, egyébként évről-évre ingadozik az állománya. Főként a napos nyiladékokban, erdőszegélyeken él, de gyakran a városokban, parkokban, virágoskertekben is észrevehetjük. Kedveli a lila színű virágokat, elsősorban a tölcséres virágokat látogatja. A petúnia ágyások tulajdonosai különösen számíthatnak a lepke megjelenésére. A vadonban a kígyószisz, lonc, szappanfű, imola beporzásában jelentős szerepet vállal.  Egész évben repül, a kifejlett egyedek pincékben telelnek át. Egyes megfigyelések szerint a nálunk kifejlődött példányok egy része ősszel visszarepül eredeti hazájába.


Felhasznált irodalom:
Dr. Helgard Reichholf-Riehm: Lepkék (Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub)
Móczár László: Rovarkalauz
Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről
Heiko Bellmann: Milyen rovar ez?

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate