Translate

2012. szeptember 27., csütörtök

Magyarország legszebb nyolclábúja

A bikapók (Eresus cinnaberinus) Európa melegebb vidékein, napsütötte domboldalakon, dolomit sziklagyepeken, lejtősztyeppréteken él, így például az Európa Diplomás Nagy-Szénás és a Kutya-hegy területén. A bikapókok családjának egyetlen hazai tagja. Nem tartozik a gyakori fajok közé. Teste zömök, lába vastag. Hossza 5-10 mm, ugyanakkor az ivari dimorfizmus szép példája ez a faj: a nőstény jóval nagyobb (meghaladhatja a 15 mm-t) a hímnél és a színük is merőben más. Míg a nőstény selymesen fekete, addig a hím utóteste tűzvörös, melyet négy fekete pont díszít. Lábain vörös, illetve fehér gyűrűk futnak. Nyolc szemük az előtest elülső részén, három sorban foglal helyet. A nőstény 10 cm mély, 1 cm átmérőjű lyukat ás a laza talajba, amit teljesen kibélel a hálószövedékével. A kijárat fölé védőtetőt készít. Az ivarérett hímek szeptember közepe táján jelennek meg, és kóborolva keresik párjukat. Amennyiben egy ivarérett nőstény lakócsövéhez érnek, betérnek oda, hogy ott átteleljenek. Párzásra csak a következő tavasszal kerül sor. A nőstény 3 évi, a hím 1 évig él. A faj Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

A hazai bikapók semmilyen más fajjal nem téveszthető össze.

Irodalom:
Uránia: Állatvilág (Alsóbbrendű állatok)
Búvár zsebkönyvek: Pókok, skorpiók
J. Toman, J. Felix, K. Hísek: A természet képekben

A bikapókokkal kapcsolatos legfrissebb, hazai vonatkozású kutatási eredményekről itt lehet olvasni:

3 megjegyzés:

  1. Azóta megjelent egy tanulmány, melyben magyar kutatók Magyarországon találtak és írtak le a tudományra új bikapókfajt,mely Herman Ottó tiszteletére Eresus hermani, vagy deres bikapók nevet kapta. A képen látható valószínűleg egy Eresus kollari hím lehet. A cikk itt elérhető: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4400375/

    VálaszTörlés
  2. Hello tud csipni vagy veszélyes ez a pók ? Mert tele van a kertünk velük !!!!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Krisz! A Magyarországon élő pókfajok egyikének sincs halálosan veszélyes mérge, bár egyes fajok csípése okozhat klinikailag kezelendő tüneteket. Erősebb mérge a búvárpóknak szegélyes vidrapóknak lehet.
    A bikapóktól nem kell tartani, ha nem bolygatjátok, veszitek kézbe. Az csak külön öröm, ha a kertetekben ideális helyet találtak maguknak, vigyázzatok rájuk! Azért is, mert a hazánkban fellelhető pókfajoknak csak 2 százaléka szerepel a védett fajok listáján, beleértve a bikapókot.

    VálaszTörlés

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate