Translate

2018. április 19., csütörtök

Látogatás a Sas-hegyen

A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának 12. osztályos diákjai kellemes tavaszi időben, vezetett sétán vettek részt a Sas-hegy Természetvédelmi Területen. Egy rövid film megtekintése után a Látogatóközpont interaktív kiállítását tanulmányoztuk. A tanulók feladatlapot kaptak, amely kitöltésével sok új, hasznos ismeretre tettek szert. A Tanösvény szimbolikus állatával, a pannon gyíkkal sajnos nem találkoztunk. Örömmel figyeltük azonban, a szabadtéri terráriumban sütkérező 2 zöld gyíkot. Pimpó, csikófark, törpe nőszirom színesítette a sziklakibúvásokat. Sétánk végén megcsodáltuk a Budai-hegység endemikus reliktum lágyszárú növényét, a Budai nyúlfarkfüvet.

Budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana)
Pimpó faj (Potentilla sp.)
Törpe nőszirom (Iris pumila)
Csoportkép

2018. március 23., péntek

Bisel döntő a Vajdahunyad várban




A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma 9. E osztályának 4 tanulója, Farkas Réka, Károly Márk, Pihelevics Krisztofer és Ujvári Bence a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt szervezett Bisel vízminősítő verseny "Patak menti Portrék" 3. fordulója után bejutott az országos döntőbe, amelyet 2018. március 22-én rendeztek meg a Vajdahunyad várban. Diákjaink a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, mintegy 100 diáktársuk és tanáraik előtt tartották meg a vizsgálati eredmények alapján készített prezentációt.
A 7-9. évfolyamból és a 10-12. évfolyamból 12-12, összesen 24 csapat kapott meghívást. Az előadásokat 5 tagú zsűri értékelte, az összpontszámunk alapján, kategóriától függetlenül a 12. helyezést értük el.

A 2 kategória 12-12 csapata
Az ebéd elköltése

A szervezők finom, meleg ebéddel fogadták a résztvevőket. Úgy érezzük, hogy ez első kezdeményezésként, SNI tanulók bevonásával szép eredménynek tekinthető, és a gyerekek is jól érezték magukat. 
Köszönjük a szervezőknek a tartalmas napot, jó élményekkel tértünk haza.

2018. március 22., csütörtök

Mocsári béka, a 2017-2018-as Év Kétéltűje

Egy év már eltelt azóta, hogy a mocsári békát megválasztották az Év Kétéltű Fajának, azonban érdemes továbbra is figyelmet fordítani a faj élőhelyeire és azok megóvására.
Főként alföldi elterjedésű faj, amely a vizes élőhelyek közül a lápokat, holtágakat, vizenyős réteket részesíti előnyben.
A barnabékák 3 faja: az erdei béka, a mocsári béka és a gyepi béka. Mindhárom béka a valódibéka-félék (Ranidae) családjába tartozó faj. Némi gyakorlással könnyen elkülöníthetők
Az erdei béka hátsó lába hosszabb (a boka túlér az orrcsúcson), háta többnyire egyszínű, oldala mintázatlan. A gyepi béka nagyobb termetű, tompább orrú, hátsó lába rövidebb, az erdei békától még a  márványos hasa különíti el. A mocsári béka kontrasztosabb, hátsó lába lényegesen rövidebb.
A nászidőszaki kiszíneződés ennél a hímnél már lecsengőben van (Ócsa, 2017).
Szemből nézve is feltűnő a hegyes orr.
Rana sp. fajok összehasonlítása: a mocsári béka szemsávja, ún. bajusza erősen kontúrozott, orra igen hegyes, míg a gyepi béka orra a legtompább.
Oldalnézetből jól látható, hogy a mocsári béka oldalán feltűnő sötét folt van, ami a másik két barnabéka fajnál hiányzik.
Balról jobbra: erdei béka, mocsári béka, gyepi béka (forrás:mme.hu)



2018. március 3., szombat

Téli madárvilág

A 2017/2018-as tél nemcsak bennünket, hanem a madarakat is komoly próba elé állította szürkeségével, hidegségével. A havazás ellenére ez a tél sem múlhatott el madármegfigyelés nélkül. 
Egyes madárfajok kisebb-nagyobb csapatokba szerveződve, egymás mellett békésen mozogva keresték táplálékukat a talajon. Például a Kamaraerdő közelében  citromsármányok, csízek, zöldikék, tengelicek, széncinegék és kék cinegék kóboroltak vegyesen. A fenyőrigók és a hasonlóan színes  fenyőpintyek a talajról szedegették táplálékukat. Előbbiek földigiliszták, utóbbiak magok után kutattak a hófoltok között.
A Népligetben 9 meggyvágó, a Merzse Mocsár Természetvédelmi Területen 12 süvöltő keltett feltűnést. A bütykös hattyúval -ami hazánkból a 19. században eltűnt, majd az 1970-es évektől telepedett meg újra- több alkalommal volt szerencsénk találkozni: a Merzsén, Nagymaroson, vagy a Váci Ligetben.
Felfedeztük, hogy az Óhegy parkban két erdei fülesbagoly lakik, így amikor januárban az MME meghirdette a 3 napos szinkron megfigyelést, örömmel kapcsolódtunk a programhoz.
Hegyi billegető, barátcinege, rövidkarmú fakusz és kerceréce színesítette még a palettát. Megfigyelésekben gazdag telet zárhatunk, várjuk a tavasz megérkezését.

Erdős Gábor, Tóth Marietta
Bütykös hattyú - Cygnus olor (Merzse)
Csíz - Spinus spinus (Kamaraerdő)
Erdei pinty tojó - Fringilla coelebs (Óhegy park)
Mezei veréb - Passer montanus (Óhegy park)
Csóka - Corvus monedula (Óhegy park)
Dolmányos varjú - Corvus cornix (Óhegy park)
Zöld küllő tojó - Picus viridis (Óhegy park)

Zöld küllő hím - Picus viridis (Népliget) 
Nagy fakopáncs -  Dendrocopos major (Óhegy park)
Fenyőpinty - Fringilla montifringilla (Óhegy park)
Fenyőpinty - Fringilla montifringilla (Óhegy park)

Erdei fülesbagoly - Asio otus (Óhegy park)

Fenyőrigó - Turdus pilaris (Óhegy park)
Bütykös hattyú - Cygnus olor (Vác)
Az előtérben fiatal bütykös hattyú - Cygnus olor (Nagymaros)

Tőkés réce - Anas platyrhynchos (Vác)
Kerceréce - Bucephala clangula (Visegrád)
Dankasirály - Larus ridibundus (Nagymaros)
Citromsármány - Emberiza citrinella (Kamaraerdő)


Széncinege - Parus major (Budai-hegység, Virágos-nyereg)
Kék cinege - Parus caeruleus (Pesterzsébet, Kiserdő)
Barátcinege - Parus palustris (Budai-hegység, Erdőalja út)



Hegyi billegető - Motacilla cinerea (Pesterzsébet, Kiserdő)
Meggyvágó - Coccothraustes coccothraustes (Óhegy park)
Süvöltő hím- Pyrrhula pyrrhula (Budai-hegység, Virágos-nyereg)
Süvöltő tojó- Pyrrhula pyrrhula (Budai-hegység, Virágos-nyereg)
Rövidkarmú fakusz - Certhia brachydactyla (Népliget)
Ökörszem - Troglodytes troglodytes (Vác)







Vadvilág Világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése március 3-át világszerte a Vadvilág Világnapjának nevezte ki, amely jeles napot 2013 óta ünnepelünk.
Sajnos számos növény- és állatfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természetes élőhelyek átalakítása, eltűnése, az illegális kereskedelem, a talaj-, víz-, levegőszennyezés, az inváziós fajok terjedése veszélyeztetik leginkább a vadvilágot.
Fészekanyagot gyűjtő európai mókus
Európai őz (Capreolus capreolus, Budai-hegység)
Európai őz (Capreolus capreolus, Budai-hegység)
Mezei nyúl (Lepus europaeus, Albertirsa)
Vörös róka (Vulpes vulpes, Börzsöny)

Világszerte ünnepelik a vadon élő állat- és növényfajok sokféleségét, kiemelt figyelmet szánva a fajok védelmének fontosságára. Az idei évben a nagymacskák -különös tekintettel a veszélyeztetett státuszban lévők- megóvását hangsúlyozzák.

Fehér tigris a Pozsonyi Állatkertben
Leopárd a Pozsonyi Állatkertben

2018. február 9., péntek

Az óriás szitakötő

Hazánk egyik megkapó légi akrobatája az óriás szitakötő, latin nevén Anax imperator 2018-ban kiemelt figyelmet élvez, mert elnyerte az Év rovara kitüntetést.
A kifejlett példányok messziről észrevehetők. Szárnyaik fesztávolsága akár a 7 cm-t is eléri. Gyors röptüket annak köszönhetik, hogy elülső és hátulsó szárnyaikat egymástól függetlenül képesek mozgatni. A rovarok az elülső szárnyaikkal az irányt szabályozzák, a hátulsókkal a sebességet. Az imágók csupán 1-2 hónapig élnek.
Az óriás szitakötő lárvája több éven át is fejlődhet, majd kimászik a vízből, és egy nád szárán megkapaszkodik. A lárvabőr a tor háti oldalán felreped, majd a még lágy rovar lassan előbújik a korábbi testéből. A lágy kitinpáncél több óra alatt szilárdul meg, ezzel párhuzamosan a szárnyak kifeszülnek. A látványos átváltozást májusban figyelhetjük meg, az imágókkal augusztus végéig találkozhatunk.
A faj Magyarországon gyakorinak számít, szinte minden vizes élőhelyet elfoglal. Szépsége ellenére nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Izgalmas pillanatok (Pesterzsébet, Erzsébet-ér, 2015. május)
Repülő vadász

Szakirodalom:

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budapest Budapest madarai busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai Év rovara evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső határozó havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME mocsári béka Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park orchideák óriás szitakötő Ostracoda öko ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate