Translate

2017. április 10., hétfő

A pesterzsébeti Kiserdő és az Erzsébet-ér természeti értékei


Élőhely mozaikok, gazdag élővilággal
A XX. kerület déli részén megmaradt változatos élőhelyek különös értéket képviselnek, amelyek együttesét a főváros védelemre érdemes területeként tarthatunk számon. A Kakastó utcai, korai juharfák alkotta erdőrészből kiérve, az Erzsébet-ér irányában kellemes tisztás fogad bennünket, ahol fürge gyíkok rejtőznek a magas fűben és májusban a bunkós hagyma lila virágai csalogatják a tarka lepkéket. A csatorna partján sétálva a nyárfák, mezei juharfák, közönséges nyír, bodza, ostorfa alkotta sűrű sövényben énekelnek a fülemülék, aljnövényzetükben erdei egerek kutatnak táplálék után. A part menti ligetben, a fűzfák közé idegenhonos bálványfák és csörgőfák vegyülnek. A mély fekvésű lápmaradványok a főváros legértékesebb élőhelyei közé tartoznak. A homokpusztán árvalányhaj, lila ökörfarkkóró, bakszakáll gyönyörködteti a kirándulót.
Lápmaradvány

Tisztás mácsonyával
Korai juhar erdő
Az Erzsébet-csatorna
Az Erzsébet-ér ma már nem tekinthető természetes vízfolyásnak, ugyanis a csapadékvíz elvezetésére, illetve a területek belvizeinek lecsapolása céljából rendezték medrét. A vízfolyásnak időszakos, tápláló forrása nincs, csak a csapadék mennyiségétől függően szállít bizonyos vízmennyiséget. A víz átlagos mélysége 05,-1 méter, nagy mennyiségű iszappal, és magas tápanyagtartalommal, amit a vízfelszínen látható algaréteg jelez. A vízminőség közepes állapotú. Partja többnyire meredek, dús part menti és vízi növényzettel kellemes sétára hívogatja a kirándulni vágyókat.
Az Erzsébet-ér medrében békák alszanak téli álmot, környezete a vízi élővilág talán legfontosabb kerületi élőhelyévé vált, ezért megőrzése, tisztán tartása a kerület egyik legfontosabb törekvése.
Erzsébet-csatorna cserjékkel
A Kiserdő őshonos fái
2014-ben „Az év fája” a mezei juhar, amely lassan nő, hosszú életű fa, ami április végén, bontogatja jól mézelő, sárgászöld virágait. Jellegzetes, fehér törzséről és fehér, molyhos fonákú leveléről ismerhetjük fel a fehér nyárt. A 200-300 évig is élő, lassan növő mezei szil a nyirkosabb talajú erdők fája. A Kárpát-medencében előforduló hét tölgyfaj egyike a kocsányos tölgy, melynek makk termése a vaddisznók, szajkók kedvelt csemegéje. A közönséges nyír kecses megjelenésű fa. Kérge fiatalon vékony, hófehér, de idősebb korában mélyen repedezett, sötétszürke lesz. A nyír laza lombkoronája sok fényt enged lejutni, így alatta a fűfélék növekedhetnek, ugyanakkor maga a fa is nagy fényigényű.
Fehér nyár
Korai juhar
Mezei szil
Csíkos kecskerágó
Idegenhonos fák
A parkerdő területén annyira gyakori a Kis-Ázsiából származó, keskenylevelű ezüstfa, hogy még a Google Earth program térképén is jól kivehető a jellegzetes színű lombozatuk. Tévesen olajfűznek is hívják, de tudni kell, hogy sem az olajfának, sem a fűzféléknek nem rokona. Kínában őshonos, Európában városi parkokban ültetik a csörgőfát. Neve onnan ered, hogy szeles időben a termések egymásnak ütköznek és a bennük lévő magok csörögnek. Észak-Amerikából származik a nyugati ostorfa, amelynek termései októberben érnek be és a madarak kedvenc csemegéje. Gyakran a nyest ürülékében is megtalálhatjuk a magjait. Csapadékos időben erős hajtásokat növeszt, ezért elegyalkotóként ültetik.
Csörgőfa
Keskenylevelű ezüstfa
Nyugati ostorfa
 Botanikai értékek
A lágyszárú állományban említésre méltó az Erzsébet-ér stagnáló vizű partján, május-június hónapokban virít a mocsári nőszirom. A sárga virág külső szirmai lelógnak, az előtűnő erezetes mintázatukkal így jelzik, hogy a rovarok hol keressék a nektárt. A 2012. évi Magyar Közlöny védett fajok listájáról üdítő szépsége ellenére lekerült. A tölgyerdő aljnövényzetében ékeskedik két orchidea fajunk, a fehér madársisak, és a kislevelű nőszőfű. A korai juharfák alkotta erdőben lépten-nyomon bújt ki az avarból ez a parányi orchidea. Virágai aprók, egy irányba nézők, zöldes vagy halvány rózsaszínűek, szárát rövid szőrök sűrűn borítják. Magyarországon minden honos orchidea védett, a kislevelű nőszőfű természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Szentlőrinc irányában elterülő homokpusztán a védett érdes csűdfűvel találkozhatunk, májusban a vízparton az üstökös gyöngyike virít.

Fehér madársisak
Kislevelű nőszőfű
Érdes csűdfű
Emlősök a Kiserdőben
Dús bundájú, meglehetősen nagy termetű, a lakott területek tipikus denevérfaja a közönséges késeidenevér, melynek eszmei értéke 25.000 Ft. Magyarországon minden denevér védett! Az Erzsébet-csatorna partján, a ligetekben és az erdőszélen találhatók meg a vakondtúrások, ezáltal egész évben, a közönséges vakond a legkönnyebben monitorozható emlősök egyike. Tudta, hogy a közönséges vakond nem alszik téli álmot és jól úszik vízben?

Közönséges vakond túrásai az Erzsébet-csatorna partján
 A Kiserdő madárvilága
A csilpcsalp füzike rovarokból, pókokból álló táplálékát szívesen egészíti ki ősszel, a vonulás előtt a fekete bodza termésével. Az Erzsébet-ér mentén sűrű, összefüggő bokorsáv terül el, amely kiváló fészkelő helyet és búvóhelyet nyújt a barátposzátáknak. A hím madár „sapkája” fekete, a tojóé barna. Az Erzsébet-ér vize bőséges táplálékkal szolgál a tőkés récék számára. A fiókák a tojásból kikelve követik anyjukat; lemezes csőrükkel apró csigákat, férgeket, növényi eredetű táplálékokat szűrnek ki a vízből. A vízben halakat, békákat zsákmányol a szürkegém, ami télen gyakori vendég a Kiserdőt átszelő víz partján. Télen nagyobb csapatokban kóborolnak az őszapók, a kék cinegék és széncinegék pedig állandó lakói a Kiserdőnek.
Európa legnagyobb testű galambféléje az örvös galamb, amely néhány éve a nagyobb városokban is egyre gyakrabban tűnik fel. Messzire hallatszó klü-klü-klü kiáltásaival árulja el jelenlétét a zöld küllő, az erdőben pedig több nagy fakopáncs talált otthonra, sőt az öreg fák odvaiban a fekete harkály is költ.

Tőkés récék
Kék cinege

Szürkegém
Őszapó
Cigánycsuk tojó és fiatal
 Hidegvérűek
A Kiserdő és környezete számos kétéltű- és hüllőfaj otthona! A kétéltűek egyfajta jelzői a Föld állapotának. Életciklusuk részben a vízben, részben a szárazföldön zajlik, ezért ezen élőhelyeik megbolygatása kétszeresen sebezhetővé teszi őket. Fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban: a kártevő rovarok pusztítói, ugyanakkor ragadozó állatok eltartói.
A pettyes gőte középhegységi és síkvidéki területeken egyaránt előfordul. A víztestek közül azokat részesíti előnyben, amelyekben sűrű vízi növényzetet talál. A nőstény a petéket egyenként, a vízi növény levelébe csomagolja be. 2015-ben és 2016-ban „Az év kétéltűje” a dunai tarajos gőte: hasa tűzvörös, fekete pöttyökkel, hátán a nászidőszakban tarajt növeszt. Közösségi jelentőségű, Natura 2000 jelölőfaj! A zöld levelibéka pihenés közben gyakran behúzza mellső lábait. Lábujjain nagy méretű tapadókorongok fejlődtek, amelyek segítségével ügyesen mászik a növényeken. A barna ásóbéka könnyen felismerhető függőleges pupillájáról. Ebihalai termetesek, július első felében fejezik be átalakulásukat. A kifejlett állatok a víz alól hallatják kotyogó hangjukat. A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, hazai békafajunk. Hímjeik tavasszal, hangos kórust alkotva csalogatják a nőstényeket. A lombos erdők gyakori békája az erdei béka. A korongnyelvű békák síksági képviselőjére, a vöröshasú unkára leginkább hangja alapján figyelhetünk fel. Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős az Erzsébet-csatornában rendszeresen feltűnik. Egy 8 példányból álló, stabil állománynak örvendhetnek az erre sétálók. Sajnos időnként a megunt hobbiállatokat, a sárgafülű és a vörösfülű ékszerteknősöket is szabadon engedik az Erzsébet-csatornába. A kockás sikló az Erzsébet-érben bizonyítottan él: a vízben úszva nagy távolságokat tesz meg, hogy zsákmányra leljen. Táplálékát –ellentétben a vízisiklóval- főként halak adják.

Pettyes gőte
Dunai tarajos gőte
Barna ásóbéka ebihala
Zöld levelibéka

Nagy tavibéka
Kockás sikló
Mocsári teknős
Pompás rovarok
A levegő pompás akrobatái, a szitakötők számos fajukkal gazdagítják a Kiserdő rovarvilágát. Más fajokkal összetéveszthetetlen a déli szitakötő, vagy a széles, lapos potrohú közönséges acsa, amelyek vadászat közben ugyanarra a megfigyelő helyre repülnek vissza. Az imágó alakban áttelelő erdei rablót már kora tavasszal megfigyelhetjük a vízparton, vagy az erdőszegélyen. A karcsú szitakötők közül feltűnik élénk piros színével a vörös légivadász. Az Erzsébet-ér partján sétálva pillanthatjuk meg májustól a fémes csillogású, dekoratív, sávos szitakötőt, ami a dús partmenti növényzetet és a lassú vízfolyást kedveli. Májusban kel az Erzsébet-ér egyik attraktív rovara, az óriás szitakötő: vadászat közben a levegőben egy helyben szitál, majd sebesen elrepül.

Óriás szitakötő
Pataki szitakötő
Sávos szitakötő
Erdei rabló
Párzókerék (párzó légivadászok)
A lepkék a Föld második legnagyobb állatcsoportja. A Kiserdőben évről-évre kerülnek elő újabb fajaik, amellyel a biodiverzitást és a természetvédelmi értéket növelik. Figyelemre méltó, hogy több védett faj sikeresen szaporodik a területen: legimpozánsabb a rothadó gyümölcsön táplálkozó, fekete nyárfán petéző kis színjátszólepke, mely hímjének szárnya lilásan irizál. Az Erzsébet-ér partján növő nagy csalán az elsődleges tápláléka a védett C-betűs lepkének. Távolról is felismerhetjük a csíkos szárnyú, védett kardoslepkét. Az Atalanta-lepke és a nappali pávaszem bővíti még a védett lepkefajok számát. A nyílt területeken találkozhatunk már kora tavasszal a pókhálós lepkével, a közönséges boglárkalepkével, a barna busalepkével vagy a nagy ökörszemlepkével. Az erdők árnyékában rejtőzik az erdei szemeslepke, a közönséges sárgafűbagoly és a vörös szemeslepke. Július-augusztus környékén a part mentén sétálva könnyen rálelhetünk egy különleges, védett rovarunkra, a sisakos sáskára. A vizet kémlelve a szintén védett, szegélyes vidrapókra lehetünk figyelmesek, ami a víz apró rezdüléseiből érzékeli a zsákmányait, amelyek között békalárvák is szerepelnek.

Vörös szemeslepke
Közönséges boglárkalepke
Pókhálós lepke
Kis színjátszólepke
Barna tűzlepke
Kardfarkú lepke v. kardoslepke
C-betűs lepke
Sisakos sáska
Egy sérült szegélyes vidrapók
Az Erzsébet-ér parányai
A BISEL-féle vízminősítés alapja az, hogy a vízi, szabad szemmel látható, makrogerinctelen élőlények a vízminőség jelzőiként szolgálnak. A jelző állatok között megtalálhatjuk egyes szitakötők (kék légivadász, erdei rabló, közönséges acsa, óriás szitakötő) lárváit, csigákat (tányércsiga, mocsári csiga), kagylókat, poloskákat (hanyattúszó poloska, törpe búvárpoloska, molnárpoloska), piócát, víziászkát és árvaszúnyog lárvát. Egy merítéssel apró rákocskák sokaságát vehetjük szemügyre: vízibolhát, bolharákot, vízi ászkát.

Csíkbogár
Csíkbogár lárvája
Hanyattúszó poloska
Apró rákok

2017. március 30., csütörtök

Fecskevédelem a házak körül

Minden Magyarországon költő fecskefaj védett, eszmei értékük egyedenként 50 000 Ft. Valamennyi olyan épületfelújítási munkálat, ami védett állatfajok egyede által élő-, lakó-, pihenő-, költőhelyként használt épületrészt érint, a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. Ezek figyelmen kívül hagyása természetvédelmi jogsértésnek minősül.
Több természetvédelmi jogszabály szól a védett állattani értékek megóvása, zavarásának csökkentése érdekében tett korlátozásokról.
A védett természeti értékek rongálásával kapcsolatos bejelentéssel, a fecskefészkeket érintő épületfelújításra, továbbá a fészekeltávolításra irányuló engedélykérelemmel a területileg illetékes természetvédelmi hatósághoz szükséges fordulni. A fészekeltávolítás a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet, amely iránti kérelmet legalább 70 nappal a fecskék megérkezése előtt kell benyújtani, lehetőség szerint úgy, hogy az eltávolítás akkor történjen, amikor a fecskék nem tartózkodnak hazánkban. 
A lakóházakon 2 fecskefajunk épít sárfészket, a füsti fecske és a molnárfecske, amelyek április-október között tartózkodnak hazánkban. Mivel állományuk mérsékelt csökkenést mutat, ezért védelmük kiemelt fontossággal bír.

Füstifecske (Hirundo rustica) Poroszlón (http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-hirrus)       
Molnárfecske (Delichon urbicum) Poroszlón (http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-delurb)

2017. március 25., szombat

Vöröskővár élővilága

A Budai-hegység legkülönlegesebb területe Vöröskővár, amely egy része Natura 2000 terület. Az alapkőzet színezete, dús növénytakarója, tölgyesei, nyírfái, az árnyékosabb helyeken dús mohaszőnyeggel, ősszel piros kalapos gombáival, gazdag cserjéseivel nemcsak az állatok, hanem az emberek szabadidős elfoglaltságában is különleges helyet foglal el. Ez utóbbi még fejlesztésre szorul, azonban az erre kirándulók, kerékpározók figyelmét az ismeretterjesztéssel fel lehet hívni a természet sérülékenységére. Ennek érdekében jelentős előrelépést jelenthet természetvédelmi táblák kihelyezése, ismeretterjesztő túrák szervezése. 
http://natura2000.eea.europa.eu
Alkalmanként meglepetést okozhatnak a cserjésből előugró őzek, és a nagyvadak közül gyakran felfedezhetjük a vaddisznó túrásait. 

Őzek Vöröskővár alatt

A hátán húzódó, hosszanti fekete csík alapján más egérrel nem téveszthető össze a pirók erdeiegér (Apodemus agrarius). Föld alatti járatrendszerekben él, és az összegyűjtött táplálékot (bogyókat, magokat) itt halmozza fel, amiből téli éléskamrát tart fenn.  
Napos pirók erdeiegér
Cserjékkel és fákkal tagolt, nyílt területeken fészkel a rozsdás csuk (Saxicola rubetra). A cigánycsuktól a fehér szemöldöksávja különbözteti meg. Hazánkban április-szeptember között tartózkodik. Az MME adatbázisa szerint ezen a területen nem biztos, csak lehetséges a madár fészkelése. Védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft.
A rozsdás csuk bokrok tetején várja zsákmányát.
Hazánk legnagyobb testű hüllőfaja a fokozottan védett haragos sikló (Coluber caspius v. Dolichophis caspius), melynek eszmei értéke példányonként (beleértve minden fejlődési alakját, akár a tojásokat) 500 000 Ft. Táplálékbázisát Vöröskővár zöld gyíkjai, rézsiklói alkotják, míg a haragos sikló fiatalabb példányai sünök, rókák, héják étrendjében szerepelnek.
Kaszpi haragos sikló

A haragos sikló előfordulási területei Magyarországon: Budai-hegység, Dunaújváros, Dunaföldvár löszfalai, Szársomlyó
A zöld gyík hazánkban védelem alatt áll, eszmei értéke 25 000 Ft. A 13/2001. KöM.r. alapján EU közösségi jelentőségű faj. Elsősorban  a cserjékkel és facsoportokkal tagolt, mozaikos, napsütötte gyepeket, erdőszéleket foglalja el. Szívesen sütkérezik a bokrok ágain.
Zöld gyík galagonya bokorban
Sziklagyepek, bokorerdők jellegzetes növénye a szurokszegfű (Viscaria vulgaris), ami nevét a ragacsos száráról kapta. Lila virágait májustól bontja, amelyekkel számos rovart csalogat.

Szurokszegfű (enyvecske)
Az EU-ban 17 zuzmófaj áll védelem alatt, melyek eszmei értéke 5 000 - 10 000 Ft között változik, ezek közül 5 faj megtalálható Magyarországon. Vöröskővár a botanikusok mekkája, számos zuzmó-és mohafaj gazdagítja az élővilágot.
Tölcsérzuzmó (Cladonia sp.)
Különleges szimbiózis
A fűszeres illatú, ehető húsbarna pénzecskegomba (Laccaria laccata) megnyúlt tönkje téglavörös,  fehér hosszanti sávokkal. Tűlevelű és lombhullató erdőkben június és november között találhatunk rá.
Húsbarna pénzecskegomba (határozás: Patkó László és a Facebook gombahatározó csoportja)
Lucfenyők vagy nyírfák alatt nő a légyölő galóca (Amanita muscaria), amivel gyakran illusztrálnak gyerekeknek készült mesekönyveket. Mérgező, feltűnő, dekoratív gomba, amit esős időszakot követően kisebb csoportokban figyelhetünk meg.

Légyölő galóca
Mese erdő
Gombafotózás szünetében

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biodiverzitás biodiverzitás napok bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók denevér Derenk Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely emlősnyomozás Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló fürge gyík füstifecske füzike gastrotricha gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kameracsapda kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű konzervációbiológia kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kvadrát lábnyom Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium Patkó László pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarok sárgafejű királyka sárgahasú unka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz Szent István Egyetem szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató Szögliget szőrcsapda szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge ürülék Vác Váci Ártéri Tanösvény vadbiológia védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld civil zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate