Translate

2017. február 12., vasárnap

Magyarország 2 különleges sáskája

A sisakos sáska (Acrida ungarica) hazánk egyik legmeglepőbb megjelenésű sáskafaja. Vastag csápjai, a csápokkal szinte azonos hosszúságúra elnyúlt feje, igen hosszú hátulsó lábai alapján más sáskákkal nem téveszthető össze. Főként a száraz, füves puszták, sztyepp-rétek talajszint közelében élő rovara. Vízpart menti keskenyebb sávokat is elfoglalhat, előfordulása Magyarországon szórványos. Az adult példányokra augusztus környékén számíthatunk, akár tömegesen kerülhetnek a szemünk elé, ha az élőhelyükön éppen frissen kaszáltak, hiszen az alacsony fűben kevésbé tudnak elrejtőzni. Mediterrán eredetű faj, Kelet-és Közép-Európában elterjedt faj, elterjedésének északi határa Szlovákiában van. Szerepel a védett fajok listáján, eszmei értéke 50 000 Ft.

Az alábbi térkép jól szemlélteti a sisakos sáska elterjedési területét: a sárga színű területeken jelenleg is előfordul, a pirossal jelzett területről (Ausztria keleti része) eltűnt, míg a zöld terület (Csehország) a faj újbóli megjelenésére utal. http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=15037223

Zöld sisakos sáska
Barna színű sisakos sáska
A napsütötte, meleg, száraz rétek nagytestű ízeltlábú ragadozója a sisakos sáska (Mantis religiosa). Megnyúlt, karcsú testű sáska, ami a többi fajtárshoz képest igencsak vékony, ugrásra alkalmatlan hátsó lábakkal rendelkezik. Ennek mintegy kompenzálására mellső lábai veszélyes tüskékkel felszerelt fogó lábakká módosultak. Ezek segítségével lesben állva, gyors mozdulattal ragadja el rovar zsákmányát. Háromszög alakú fején ülő hatalmas szemeivel nagy látómezőt fog be, ennek köszönhetően térlátása nagyon jó. Hátrafordítható fejével a ragadozója elől gyorsan el tud menekülni. Zöld vagy barnás-sárgás színe, megnyúlt teste jól elrejti a fűszálak, bokrok ágai között. Hazánkban viszonylag gyakori, Európa szerte stabil állományú, a Földközi-tenger mentén elterjedt faj. Természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 5 000 Ft.
Imádkozó sáska

2017. február 2., csütörtök

Vizes Élőhelyek Világnapja

Magyarország 1979-ben írta alá az iráni Ramsar városában született egyezményt, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területek és a vízi madarak élőhelyeinek védelmét hivatott szolgálni. Mivel a Ramsari Egyezményt 1971. február 2-án látott napvilágot, ez a dátum felkerült a legfontosabb jeles napok listájára.
Számos kritériumnak kell megfelelni, hogy egy vizes élőhelyet nemzetközi jelentőségűnek lehessen tekinteni: például a vizes élőhely rendszeresen legalább 20 000 madarat kell hogy eltartson. Hazánkban jelenleg 29 területet tartanak számon a Ramsari Egyezmény hatálya alatt. Többek között a Balaton, Fertő-tó, Kis-Balaton, Velencei-tó-Dinnyési Fertő, vagy a tatai tavak.
Magyarország területének 5 %-a vízi élőhely, 30 %-a vizes élőhely, ezekhez mintegy 30 000 faj kötődik (a prokariótáktól kezdve a gerincesekig).
A Vizek Városa, a Biodiverzitás Fővárosa címet méltán kapta meg Tata városa, az Öreg-tó, az Által-ér, a Fényes Források gazdag élővilága miatt.

Fiatal bakcsó
Jégmadár
Kis kócsag
Kis színjátszólepke
Kockás sikló
Vadludak
"Égi firka"
Vízi tök
Öreg-tó partján

Által-ér
Javasolt irodalom:
http://www.termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny
http://www.ramsar.hu
http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

2017. január 30., hétfő

Ürge telepítések

Értékes ismereteket szereztem a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelyén rendezett, ürge áttelepítésekről szóló tárgyaláson. A Fertő-Hanság Nemzeti Park jelenleg is futó Life projektének keretében ürgéket fognak be forrásállományokból és telepítenek át a populációk megmentésére, fokozottan védett és Natura 2000 területeken. 
Az ürge (Spermophilus citellus) a 2015-ben az év emlőse volt, számos program született a faj minél szélesebb körű megismertetésére. A tudományos kutatások természetesen nemcsak ebben az évben indultak, mert az ürge védelme korábbra nyúlik vissza. Az ürge 2012. október 1-én került a fokozottan védett emlősök közé, eszmei értéke 10 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra felértékelődött. Ebben szerepe lehet a fogyatkozó állománynak. Egyik legfontosabb természetes ellensége a szintén fokozottan védett, kisemlős specialista kerecsensólyom; de pl. a vöröskővári haragos siklónak is az egyik táplálékállata a csipogó hangú emlős. 
A fiatal állatokra stresszel járhat az állomány duzzadása, mesterséges telepítéssel vagy spontán betelepüléssel, továbbá az élőhelyeik kezelése, átalakulása nagy mértékben befolyásolja az állományok stabilitását. A kutatások során azt figyelték meg, hogy azokon a hegylábi legelőkön, ahol nem következett be a bokrok felfutása, ott több pár ürge hosszabb távon túlél, ezért nagyon fontos a tudatos, jól megtervezett élőhelykezelés, a megfelelő gyepmagasság elérése. A Tihanyi-félszigeten élő ürgék számára a sztyeppi környezetet a szürke marhák legeltetésével biztosítják. Érdemes figyelembe venni az áttelepítések során az ürge élőhely fekvését, a domborzati viszonyokat. Ugyanis a mélyebben fekvő lyukakat nem biztos, hogy elfogadják, aminek oka a talajvíz jelenléte lehet. Érdekes, hogy az alvókamrájuk a talajfelszínhez közelebb található.
Magyar fejlesztésű rádiótelemetriás antennával felszerelt állatok aktivitását rögzítették. A térképeken jól nyomon követhető volt, mit is csinál az ürge egy nap folyamán. Nagyjából 300 métert jár be, miközben táplálék után kutat, a felszínen alkalmanként 10 percet tölt, ami egy nap alatt 3.5-5 órát is kitehet. Ilyenkor sajnos nagyobb veszélynek lehetnek kitéve, hiszen a magasban köröző sólyom, vagy a lyukakat fürkésző héja könnyen megkaparinthatja az ürgéket zsákmányul. 
Az ember térhódításával a természetes élőhelyek átalakítása, beépítése, a kutyák sétáltatása kedvezőtlenül hat az ürgékre. Jelentős állomány él egyes védelem alatt nem álló területeken, így pl. a Farkas-hegyen, Solymáron vagy Albertirsán. 

Őrködő ürge Kunpeszéren

2017. január 15., vasárnap

Ivari dimorfizmus


Az ivari dimorfizmus -más néven nemi kétalakúság- azt jelenti, hogy egy faj hím és nőstény egyede jelentősen eltér egymástól, például méretben, formában, vagy színben.
Az alábbi képek és helyenként leírások segíthetnek néhány ismertebb faj megkülönböztetésében.
Fali gyík pár, nőstény balra, hím jobbra
Csíz tojó
Csíz hím
Fürge gyík nőstény
Fürge gyík hím

Nagy szarvasbogár hím
Nagy szarvasbogár nőstény

Mezei tücsök hím
Mezei tücsök nőstény
Barna varangyok: hím felül, nőstény alul
Széleslábú szitakötő nőstény (b) és hím (j)

Pettyes gőte hím
Pettyes gőte nőstény

Darázspók (Argiope bruennichi)
A két nem elsősorban méretében tér el jelentősen egymástól. A hím előteste alig éri el a 3 mm-t, míg a nőstényé akár 6,5-7,5 mm is lehet. Az utótest a nősténynél sokkal teltebb.
A képen a darázspók hímje látható.

Nőstény darázspók

Közönséges skorpiólégy (Panorpa cognata)
A hím potrohvége a skorpiókéra emlékeztet, a potroh fölé hajlik. A nőstény potrohvége hegyes és rozsdabarna.
Bunkós potrohvégű hím, ami a nősténynél hiányzik.

Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)
Mindkét nem testhossza 45-50 mm, eltérés a színükben van. A hím szárnyfelületének nagy része fémfényű sötétkék vagy zöldesbarna, míg a nőstény szárnyai barnák. 

Calopteryx virgo hím

Kisasszony szitakötő nősténye
Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)
Testük 42-48 mm hosszúságú. A hím tora, szárnytöve fémesen csillogó, kékeszöld, a potroh kék és a szárnyakon nagy, fémfényű, sötétkék folt van. A nőstény egész teste, szárnya zöldes arany színű, a szárnyjegye fehéren világít és a lábai szürkés-feketék.
Calopteryx splendens hím
Calopteryx splendens nőstény
Párzó sávos szitakötő nőstény (b) és hím (j)
Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina)
Az ivari kétalakúság nagyon feltűnő. A hím kisebb, csaknem egyszínű sötétbarna. Az elülső szárny szemfoltja apró, ennek száma változó.A nőstény nagyobb a hímnél, világosbarna, az elülső szárny szemfoltja nagy, vöröses-sárga mezőben ül. Hátulsó szárnyának fonákán, középen egy szembetűnő, világos sáv húzódik.
Maniola jurtina hím
Maniola jurtina nőstény
Zöld gyík (Lacerta viridis)

A hím egész teste élénk zöld, toroktájéka nászidőszakban feltűnően kobaltkékHátán apró, fekete pontocskák díszes mintázatot adnak. A nőstény háta világoszöld, ritkábban barna. Hátán a pontok sorokba rendeződnek, amelyek feltűnő csíkokká olvadhatnak össze.
Nászruhás hím zöld gyík
Lacerta viridis nőstény
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
A hím háta sötétbarna, a szárnyfedők, evezőtollak egy része, valamint a farok hamvasszürke. Testalja vörösesbarna. A tojó teste sötétbarna, feje és válla világosabb.
Circus aeruginosus hím (bal oldalon) és tojó (jobb oldalon)

Fácán (Phasianus colchicus)
A kakas rendkívül színpompás. Feje fénylő sötétzöld, csupasz szemtája élénk piros, a tarkó tájékán sötétkék, fülszerű tollakat visel. A tyúk világosbarna, sötétebb foltozással, faroktolla jóval rövidebb. 
Phasianus colchicus kakas (elöl) és tyúk (hátul)

Házi veréb (Passer domesticus)
A hím fejteteje szürke, tarkója gesztenyebarna, torka fekete. A tojón nincs fekete torokfolt, hátoldala barna, testalja szürkés-fehér.

Hím házi veréb

Passer domesticus tojó
Fekete rigó (Turdus merula)
A hím tollazat tiszta fekete, csőre és szemgyűrűje élénk narancssárga. A tojó hátoldala egyszínű sötétbarna, alul világosabb barna, sötétebb sávozással; csőre barna.
Turdus merula hím
Turdus merula tojó

Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
A gácsér feje és nyaka fémes zöld, a nyakon keskeny fehér gyűrű van. Melle bíborbarna, oldala és hasa világosszürke, csőre zöldessárga. A farok közepén fekete, visszahajló "gácsértollakat" visel. A tojó barnásan mintázott, csőre zöldesbarna, a csőr szegélye narancssárga.
Anas platyrhynchos gácsér
Anas platyrhynchos tojó
Tövisszúró gébics (Lanius collurio)
A hím háta gesztenyevörös, fejteteje és farcsíkja kékesszürke. Széles szemsávja fekete. A tojó hátoldala fakó rozsdabarna, sárgás alsó oldalán hullámos, barna keresztsávozás figyelhető meg.


Tövisszúró gébics hím
Lanius collurio tojó



Ajánlott könyvek:
dr. Móczár László: Kis állathatározó
Günter Diesener, Josef Reichholf: Kétéltűek és hüllők (Természetkalauz sorozat)
Killian Mullarney, Lars Svensson, Dan Zetterström, Peter J. Grant: Madárhatározó

2016. december 18., vasárnap

Botanikai értékek a Budai-hegységben

Összegyűjtöttem egy csokornyit a Budapesten és környékén fellelhető dolomit sziklagyepek, lejtősztyepprétek, tölgyesek fokozottan védett, védett és nem védett, mégis impozáns növényfajaiból.
Természetvédelmi értéküket reliktum vagy endemikus jellegük indokolja. Itt a flóra töredéke szerepel csupán, mégis biztatok mindenkit, hogy húzzon bakancsot és keresse fel ezeket a szépségeket.
Farkasölő sisakvirág (5 000 Ft)
Magyar szegfű (250 000 Ft)
Lumnitzer-szegfű (régen: Szent István-szegfű) (100 000 Ft)
Szibériai harangvirág
Szomorú estike
Sárga kövirózsa
Tavaszi hérics (5 000 Ft)
Leánykökörcsin (10 000 Ft)
Magyar gurgolya (100 000 Ft)
Magyar repcsény (5 000 Ft)
Harangláb
Henye boroszlán (50 000 Ft)
Tavaszi kankalin
Kékes borkóró (5 000 Ft)
Kövér daravirág (10 000 Ft)
Kikeleti hóvirág (Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj)


Apró nőszirom (5 000 Ft)
Borzas vértő (5 000 Ft)
Budai berkenye
Bíboros kosbor (10 000 Ft)
Ezüstaszott (keskenylevelű ezüstvirág, 5000 Ft)
Fekete kökörcsin (10 000 Ft)
Hegyi len
Homoki vértő (5 000 Ft)
Közönséges méreggyilok
Magyar méreggyilok (100 000 Ft)
Tarka nőszirom (5 000 Ft)
Galambvirág
Erdei szellőrózsa (5 000 Ft)
Tarka kosbor (10 000 Ft)
Szurokszegfű
Kétlevelű sarkvirág (5000 Ft)
Madárfészek békakonty (5 000 Ft)
Pilisi len (250 000 Ft)

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biodiverzitás biodiverzitás napok bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók denevér Derenk Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely emlősnyomozás Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma evezőlábú rákok fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló fürge gyík füzike gastrotricha gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska indikátor István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kameracsapda kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű konzervációbiológia kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kvadrát lábnyom Lacerta viridis laposférgek ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka metszet mikroszkóp mintavétel MME monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium Patkó László pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarok sárgafejű királyka sárgahasú unka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék Szent István Egyetem szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató Szögliget szőrcsapda szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge ürülék Vác Váci Ártéri Tanösvény vadbiológia védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy zöld civil zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate